OMÉK megnyitó
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Masaaki Taniai miniszterhelyettes úr!
Tisztelt Termelők, Kiállítók és Látogatók!
Ismét ősz, és két év után ismét OMÉK – több mint egy évszázada nemesedett hagyománnyá az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megszervezése, amely napjainkra nemcsak Magyarország legnagyobb, de Közép-Európa egyik legkiemelkedőbb agrárgazdasági rendez-vényévé nőtte ki magát.
Kétévente ezen a kiállításon ízelítőt kapunk a magyar termőföld erejéből és bizonyosságot a földet művelők tudásáról és elhivatottságáról.
Amit nemzetgazdasági szinten elvontan agráriumnak nevezünk, és különféle mutatószámokban mérünk, az nem más, mint több mint kétszázezernyi magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának az eredménye, olyan eredmény, amelyet ugyan lényegesen befolyásolhatnak külső tényezők – az időjárás, az állam vagy a piac –, de döntő módon mégiscsak az elvégzett munka minőségében gyökerezik.
Az idei kiállítás minden korábbi részvételi rekordot megdöntött, folyamatosan nő a kiállítók és a látogatók száma, ami azt jelzi, hogy folyamatosan nő az érdeklődés és a kereslet az egészséges, génmódosításoktól mentes hazai mezőgazdasági termékek iránt.
Az idei kiállítás mottója, a „Kárpát-medence kincsei” tükrözi a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőknek nyújtott figyelmet. A kiállítás idei díszvendége, Japán jelenléte pedig azt jelzi, hogy a szervezők szakmai szemhatára messze túlmutat a Kárpát-medencén; a globálissá váló világunkban keresik és meg is találják a mezőgazdaságban hasonló értékrendet képviselő partnereket.
Szeretettel köszöntjük tehát minden vendégünket a Kárpát-medencéből és Japánból, jöjjenek máskor is, és vigyék haza magukkal ennek a kiállításnak a jó hírét és győzzenek meg másokat is ennek hasznosságáról.
Tisztelt Magyar Termelők!
Az Önök munkájának köszönhetően az agrárium nemzetgazdaságunk egyik húzóerejévé fejlődött. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat értékteremtő képessége hat év alatt folyó áron 55,3 százalékkal, változatlan áron pedig 33,1 százalékkal bővült. Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is. Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság foglalkoztatása 2016-ban tovább bővült, ennek köszönhetően a statisztikai adatok szerint immár 217 ezren dolgoznak főállásban az ágazatban. Hat év alatt – 2010 és 2016 között – negyedével növekedett a foglalkoztatottak száma.
Mindez az Önök erőfeszítésének az eredménye, amelyért a magyar állam nevében köszönet és támogatás jár.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a magyar állam sem volt rest: míg 2007-2013 között az Európai Unióból közvetlen támogatás és vidékfejlesztési programok keretében együtt Magyarországra 10,4 milliárd euró jutott, addig 2014-2020 között 12,3 milliárd euró támogatást lehet kifizetni, tehát az agrárkormányzat is elvégezte a maga érdekvédő és érdekérvényesítő munkáját Brüsszelben.
A nemzeti támogatások területén az állattenyésztés és a munkaigényes ágazatok támogatása érdekében a kormány 2015-ben elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programot, amely 2020-ig évente mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar mezőgazdaságnak.
Az agrárgazdaság hitelfinanszírozási helyzetének javítása érdekében az elmúlt években bevezetett Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel napjainkra megközelíti a 70 milliárd forintot, amelynek 70 százalékát őstermelők és egyéni vállalkozók vették igénybe. Mindez csak néhány példa azon intézkedésekből, amelyekkel a kormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni tudta az Önök munkáját.
Különösen fontos, hogy a 2020 után az Európai Unióban kialakítandó közös agrárpolitikában a kormány megfelelően tudja majd képviselni a magyar érdekeket, hogy erősíteni tudja a magyar termelők jövedelembiztonságát, különösen a nemzedékváltás alapját képező, családjuk egzisztenciáját erre az ágazatra alapozó fiatal gazdálkodók számára.
Az elmúlt hat esztendő azt bizonyította, hogy amennyiben a gazdák és a kormány, mindenki a maga helyén és eszközeivel elvégzik a tőlük elvárható munkát, akkor minden külső bizonytalansági tényező ellenére a hazai eredmények nem maradnak el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A korszerű eszközrendszerrel működő, biztonsággal fogyasztható, egészséges élelmiszert előállító, erős mezőgazdaság nemcsak egyik fontos – reményeink szerint a gazdasági növekedéshez tartósan növekvő mértékben hozzájárulni tudó – ágazata a nemzetgazdaságnak, de a kárpát-medencei magyarság megmaradásának biztosítéka is; nemzetstratégiai és szuverenitásunkat, nemzetbiztonságunkat érintő kérdés is tehát, hogy ennek szereplői helyt tudnak-e állni a XXI. század összetett kihívásai közepette. Sikereink ellenére tudnunk kell – s ez nemcsak önkritika, hanem a jövőre vonatkozó bíztatás is –, hogy lehetőségeink kihasználásában a jövőben is van még lehetőség a fejlődésre, még mindig hátrébb vagyunk, mint ahol lehetnénk.
A természeti feltételek, a termelői tudás és munka, valamint a kormányzati elszántság egyaránt adott ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság európai sikertörténetté váljon. Tegyünk érte, s Isten adja, hogy így legyen!
Kívánom, hogy ebben a közös célunkban a mai kiállítás is erősítsen meg mindannyiunkat, kellemes együttlétet és hasznos vásárt kívánok minden résztvevőnek!
Tisztelt Termelők, Kiállítók és Látogatók!
Ismét ősz, és két év után ismét OMÉK – több mint egy évszázada nemesedett hagyománnyá az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megszervezése, amely napjainkra nemcsak Magyarország legnagyobb, de Közép-Európa egyik legkiemelkedőbb agrárgazdasági rendez-vényévé nőtte ki magát.
Kétévente ezen a kiállításon ízelítőt kapunk a magyar termőföld erejéből és bizonyosságot a földet művelők tudásáról és elhivatottságáról.
Amit nemzetgazdasági szinten elvontan agráriumnak nevezünk, és különféle mutatószámokban mérünk, az nem más, mint több mint kétszázezernyi magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának az eredménye, olyan eredmény, amelyet ugyan lényegesen befolyásolhatnak külső tényezők – az időjárás, az állam vagy a piac –, de döntő módon mégiscsak az elvégzett munka minőségében gyökerezik.
Az idei kiállítás minden korábbi részvételi rekordot megdöntött, folyamatosan nő a kiállítók és a látogatók száma, ami azt jelzi, hogy folyamatosan nő az érdeklődés és a kereslet az egészséges, génmódosításoktól mentes hazai mezőgazdasági termékek iránt.
Az idei kiállítás mottója, a „Kárpát-medence kincsei” tükrözi a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőknek nyújtott figyelmet. A kiállítás idei díszvendége, Japán jelenléte pedig azt jelzi, hogy a szervezők szakmai szemhatára messze túlmutat a Kárpát-medencén; a globálissá váló világunkban keresik és meg is találják a mezőgazdaságban hasonló értékrendet képviselő partnereket.
Szeretettel köszöntjük tehát minden vendégünket a Kárpát-medencéből és Japánból, jöjjenek máskor is, és vigyék haza magukkal ennek a kiállításnak a jó hírét és győzzenek meg másokat is ennek hasznosságáról.
Tisztelt Magyar Termelők!
Az Önök munkájának köszönhetően az agrárium nemzetgazdaságunk egyik húzóerejévé fejlődött. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat értékteremtő képessége hat év alatt folyó áron 55,3 százalékkal, változatlan áron pedig 33,1 százalékkal bővült. Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is. Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság foglalkoztatása 2016-ban tovább bővült, ennek köszönhetően a statisztikai adatok szerint immár 217 ezren dolgoznak főállásban az ágazatban. Hat év alatt – 2010 és 2016 között – negyedével növekedett a foglalkoztatottak száma.
Mindez az Önök erőfeszítésének az eredménye, amelyért a magyar állam nevében köszönet és támogatás jár.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a magyar állam sem volt rest: míg 2007-2013 között az Európai Unióból közvetlen támogatás és vidékfejlesztési programok keretében együtt Magyarországra 10,4 milliárd euró jutott, addig 2014-2020 között 12,3 milliárd euró támogatást lehet kifizetni, tehát az agrárkormányzat is elvégezte a maga érdekvédő és érdekérvényesítő munkáját Brüsszelben.
A nemzeti támogatások területén az állattenyésztés és a munkaigényes ágazatok támogatása érdekében a kormány 2015-ben elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programot, amely 2020-ig évente mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar mezőgazdaságnak.
Az agrárgazdaság hitelfinanszírozási helyzetének javítása érdekében az elmúlt években bevezetett Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel napjainkra megközelíti a 70 milliárd forintot, amelynek 70 százalékát őstermelők és egyéni vállalkozók vették igénybe. Mindez csak néhány példa azon intézkedésekből, amelyekkel a kormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni tudta az Önök munkáját.
Különösen fontos, hogy a 2020 után az Európai Unióban kialakítandó közös agrárpolitikában a kormány megfelelően tudja majd képviselni a magyar érdekeket, hogy erősíteni tudja a magyar termelők jövedelembiztonságát, különösen a nemzedékváltás alapját képező, családjuk egzisztenciáját erre az ágazatra alapozó fiatal gazdálkodók számára.
Az elmúlt hat esztendő azt bizonyította, hogy amennyiben a gazdák és a kormány, mindenki a maga helyén és eszközeivel elvégzik a tőlük elvárható munkát, akkor minden külső bizonytalansági tényező ellenére a hazai eredmények nem maradnak el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A korszerű eszközrendszerrel működő, biztonsággal fogyasztható, egészséges élelmiszert előállító, erős mezőgazdaság nemcsak egyik fontos – reményeink szerint a gazdasági növekedéshez tartósan növekvő mértékben hozzájárulni tudó – ágazata a nemzetgazdaságnak, de a kárpát-medencei magyarság megmaradásának biztosítéka is; nemzetstratégiai és szuverenitásunkat, nemzetbiztonságunkat érintő kérdés is tehát, hogy ennek szereplői helyt tudnak-e állni a XXI. század összetett kihívásai közepette. Sikereink ellenére tudnunk kell – s ez nemcsak önkritika, hanem a jövőre vonatkozó bíztatás is –, hogy lehetőségeink kihasználásában a jövőben is van még lehetőség a fejlődésre, még mindig hátrébb vagyunk, mint ahol lehetnénk.
A természeti feltételek, a termelői tudás és munka, valamint a kormányzati elszántság egyaránt adott ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság európai sikertörténetté váljon. Tegyünk érte, s Isten adja, hogy így legyen!
Kívánom, hogy ebben a közös célunkban a mai kiállítás is erősítsen meg mindannyiunkat, kellemes együttlétet és hasznos vásárt kívánok minden résztvevőnek!
Sajtóiroda
20 сентября 2017 г.