Duray Miklós kapta a Polgári Magyarországért Díjat
Duray Miklós kapta idén a Polgári Magyarországért Díjat. A szlovákiai magyar politikus, író az elismerést Balog Zoltán kuratóriumi elnöktől és Mádl Dalmától, az első díjazottól vette át kedd este a budapesti Duna Palotában.
A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kitüntetését a díj 2005-ös megalapítása óta most először kapta határon túli magyar személy.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában azt mondta, Duray Miklósnál a szó és az cselekedet harmóniában van egymással. Véleménye szerint Duray Miklós életútjának az üzenete az, hogy közéleti cselekedeteinknek, küzdelmeinknek akkor van igazán értelme, ha annak mozgató rugói mélyebben vannak, mint saját személyes ambícióink, céljaink pedig magasabban vannak, mint az aktuális siker.
Úgy vélte, ma mind az anyaországnak, mind a határon túli közösségeknek nagy szüksége van a "jó és igaz szóra" , Duray Miklós felé fordulva pedig azt mondta: "légy mindig kuruc a labancok között".
Balog Zoltán az ünnepségen felolvasta Orbán Viktor gratulációját is; a miniszterelnök egyebek mellett azt hangoztatta: Duray Miklós "nem pusztán magyarságszeretetét, gondolatainak, írásainak sorát, hanem egész életművét állította a magyarság szolgálatába."
Duray Miklós a díjat megköszönve arról beszélt, hogy Magyarország számára nem csak egy ország, hanem sokkal több annál, egy lelki és szellemi valóság, és így bárhol a világban létezhet, ahol magyarok élnek.
Duray Miklós 1945. július 18-án született a szlovákiai Losoncon. A díj odaítélése alkalmából kiadott dokumentum szerint figyelmét már egyetemista korában felkeltette a politika. A kommunizmus alatti ellenzéki közéleti tevékenység árnyoldalát hamar megtapasztalhatta, hiszen 1968-ban a "prágai tavasz" idején kifejtett politikai aktivitása miatt évekig nem vehetett részt semmilyen közéleti tevékenységben, nem publikálhatott, "fekete listára" került.
Hétéves hallgatása után végül visszatért a közéletbe, aktívan részt vett a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában. A demokráciáért tenni akaró, a demokrácia megteremtését elősegítő tevékenysége miatt a Csehszlovák kommunista rezsim egyik legismertebb ellenzéki alakjává vált.
Szlovákia függetlenségét követően országosan is az egyik legnagyobb támogatottságú politikus. Duray Miklósnak köszönhetően született meg 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja, melynek 2007-ig ügyvezető, 2010-ig pedig stratégiai alelnöke volt. Nagyban elősegítette a jobboldali magyar pártok (FIDESZ-KDNP-MDF) közötti szövetség létrejöttét is.
Duray Miklós volt a kezdeményezője a magyarországi parlamenti pártok és a Magyarországgal szomszédos államok magyar politikai és társadalmi szervezetei találkozójának, ez volt az első úgynevezett magyar-magyar találkozó. Itt fogalmazta meg egyik fő célját, a magyar nemzet határok feletti reintegrációjának gondolatát, a határmódosítás nélküli újraegyesítés stratégiai célját.
Ugyancsak Duray Miklós volt a Magyar Állandó Értekezlet egyik kezdeményezője, valamint nevéhez fűződik a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kiharcolása. Duray Miklós az első magyar igazolvány birtokosa.
A Polgári Magyarországért Díjat a korábbi években: Mádl Dalma (2005), Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009) és Wilfried Martens (2010) kapta.
A díj mellé oklevél, bronzplakett és 2 millió forint juttatás jár.
Forrás: MTI
Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában azt mondta, Duray Miklósnál a szó és az cselekedet harmóniában van egymással. Véleménye szerint Duray Miklós életútjának az üzenete az, hogy közéleti cselekedeteinknek, küzdelmeinknek akkor van igazán értelme, ha annak mozgató rugói mélyebben vannak, mint saját személyes ambícióink, céljaink pedig magasabban vannak, mint az aktuális siker.
Úgy vélte, ma mind az anyaországnak, mind a határon túli közösségeknek nagy szüksége van a "jó és igaz szóra" , Duray Miklós felé fordulva pedig azt mondta: "légy mindig kuruc a labancok között".
Balog Zoltán az ünnepségen felolvasta Orbán Viktor gratulációját is; a miniszterelnök egyebek mellett azt hangoztatta: Duray Miklós "nem pusztán magyarságszeretetét, gondolatainak, írásainak sorát, hanem egész életművét állította a magyarság szolgálatába."
Duray Miklós a díjat megköszönve arról beszélt, hogy Magyarország számára nem csak egy ország, hanem sokkal több annál, egy lelki és szellemi valóság, és így bárhol a világban létezhet, ahol magyarok élnek.
Duray Miklós 1945. július 18-án született a szlovákiai Losoncon. A díj odaítélése alkalmából kiadott dokumentum szerint figyelmét már egyetemista korában felkeltette a politika. A kommunizmus alatti ellenzéki közéleti tevékenység árnyoldalát hamar megtapasztalhatta, hiszen 1968-ban a "prágai tavasz" idején kifejtett politikai aktivitása miatt évekig nem vehetett részt semmilyen közéleti tevékenységben, nem publikálhatott, "fekete listára" került.
Hétéves hallgatása után végül visszatért a közéletbe, aktívan részt vett a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában. A demokráciáért tenni akaró, a demokrácia megteremtését elősegítő tevékenysége miatt a Csehszlovák kommunista rezsim egyik legismertebb ellenzéki alakjává vált.
Szlovákia függetlenségét követően országosan is az egyik legnagyobb támogatottságú politikus. Duray Miklósnak köszönhetően született meg 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja, melynek 2007-ig ügyvezető, 2010-ig pedig stratégiai alelnöke volt. Nagyban elősegítette a jobboldali magyar pártok (FIDESZ-KDNP-MDF) közötti szövetség létrejöttét is.
Duray Miklós volt a kezdeményezője a magyarországi parlamenti pártok és a Magyarországgal szomszédos államok magyar politikai és társadalmi szervezetei találkozójának, ez volt az első úgynevezett magyar-magyar találkozó. Itt fogalmazta meg egyik fő célját, a magyar nemzet határok feletti reintegrációjának gondolatát, a határmódosítás nélküli újraegyesítés stratégiai célját.
Ugyancsak Duray Miklós volt a Magyar Állandó Értekezlet egyik kezdeményezője, valamint nevéhez fűződik a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kiharcolása. Duray Miklós az első magyar igazolvány birtokosa.
A Polgári Magyarországért Díjat a korábbi években: Mádl Dalma (2005), Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009) és Wilfried Martens (2010) kapta.
A díj mellé oklevél, bronzplakett és 2 millió forint juttatás jár.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
20 декабря 2011 г.