A házelnök szavai szerint az, hogy a holokauszt idején "aljas sebészi munkával" egy egész nemzedéket vágtak ki az életből, az a nemzet tragédiája és a megbomlott egyensúly igazán sohasem helyrehozható. "A múltat nem csak eltörölni nem lehet, de elfelejteni sem szabad" - hangsúlyozta.

"Mindenkor ki kell állnunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak (...), és akkor talán békévé oldódik majd végre az emlékezés" - fogalmazott Kövér László mintegy száz ember előtt mondott beszédében. Az Országgyűlés elnöke szerint "talán eljött az ideje annak, hogy annyi elhallgatás után történelmünket egészben lássuk, hogy bevalljuk a szégyent és elvégezzük, amire a gyász kötelez. Ne méricskéljünk a megpróbáltatások között. Nem szemezgethetünk a múltból, az emlékezet nem lehet válogatós" - fűzte hozzá. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen úgy fogalmazott: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele.

"Mindig voltak, akik szembe szálltak vele, és a totalitárius rendszerek, bár mérhetetlen szenvedést okoztak, de céljukat nem érhették el, mert voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben" - hangsúlyozta.

A beszédek után az Országgyűlés elnöke és a főigazgató közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt áldozataira.

A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

A parlament 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A dátum az idén szombatra esett, ezért a zsidó vallás előírásaira tekintettel nem aznap, hanem pénteken és vasárnap rendezték a programokat.

Forrás: MTI