Beszéd a Patrióták Európáért Tanulmányi Napok budapesti rendezvényére

Országház

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Isten hozta Önöket. Tisztelettel köszöntöm a Patrióták Európáért politikai szövetség képviselőit a magyar Országházban! Öröm ma Budapesten is találkozni, mert mi, magyar patrióták hosszú ideje várunk arra, hogy egyesíthessük erőinket európai társainkkal. 

Advent első hetében emlékezzünk Európa védőszentjére, Szent Benedekre, az ő jelmondatára, mely szerint a „megnyesett fa kizöldül”, és az általa alapított Monte Cassinó-i apátság épületének sorsára. A második világháborúban 1944-ben az akkor közel 1500 éves épületet – egyébként hadászati szempontból teljesen indokolatlanul – porig bombázták, majd az olaszok — Isten segedelmével — hajszálpontosan újjáépítették, a „com era, dov era” –  az „ahogy volt, ahol volt” építészeti elve szerint.

Napjainkban maga Európa áll egy képletes politikai, gazdasági és kulturális szőnyegbombázás alatt, és napról napra erősödik a földrészünket fenyegető igazi bombázás veszélye is.

Európánk ártó kezek által megnyesett fáján politikai értelemben az európai patrióták egymásra találása az első reménykeltő igazi zöld hajtás. Ez azt jelenti, hogy a Történelem Urától rendelt hivatásunk van: megteremteni Európa politikai, gazdasági és kulturális újjáépítésének feltételeit.

Kedves Barátaink!

Az elmúlt esztendőkben az európai hazafiak özös küzdelme három fő védelmi frontvonalon bontakozott ki. Az eszmék szintjén védjük a nyugati világban a józan észt az abnormalitással szemben. Politikai szinten védjük a patriotizmust a globalizmussal szemben. Jogi szinten Európában védjük a nemzeti államokat az uniós föderalizálástól, vagyis az Európai Egyesült Államok tervétől.

Engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljak azonban egy negyedik védelmi vonalat is, ahol elengedhetetlenül fel kell vennünk a küzdelmet: amerikai patrióta társainkkal összefogva a tágan értelmezett nyugati világban – az Egyesült Államoktól Európán és Izraelen át Ausztráliáig – meg kell védenünk a demokratikus államokat mint legitim közhatalom intézményeit a demokratikus legitimációt nélkülöző magánhatalmak azon törekvéseivel szemben, hogy azokat láthatatlan módon uralmuk alá vonják.

Nos, kedves Barátaink, csak úgy nyerhetünk az első három fronton, ha nem veszítünk a negyediken. Ha itt veszítünk, csak idő kérdése, és bennünket, patriótákat legyőznek a másik három fronton is. Az igazi vesztesek azonban nem mi, európai vagy amerikai patrióták leszünk, hanem a teljes euroatlanti világ, amely ezen folyamatok eredményeképpen nemcsak politikai egyensúlyát veszíti el, hanem a világpolitikában és világgazdaságban eddig betöltött meghatározó szerepét is.

A nyugati emberek meghatározó társadalmi többsége jelenleg még a józan ész pártján áll az abnormalitással szemben, jelenleg még a hazaszeretet, a patriotizmus pártján áll a hazától elidegenítő globalizmussal szemben, és Európában ma még mindenhol a társadalmi többség a nemzeti államok fennmaradásának és együttműködésének pártján áll az Európai Egyesült Államok tervével szemben.

A nyugati társadalmak többségének közakarata azonban csak akkor tud érvényesülni, ha a nyugati államok nem válnak magánhatalmak bábjaivá. Ha a magánhatalmak túszul ejtik a közhatalmakat és átveszik az irányítást  fölöttük, akkor csak idő kérdése és a nyugati világban fel fogják számolni a józan ész jelenlegi társadalmi többségét, végleg meghiúsítva annak esélyét, hogy az demokratikus módon politikai többséggé válhasson. 

Ebben a küzdelemben tehát versenyfutásban vagyunk az idővel, kedves Barátaim!

A nyugati világban a közjó és a közérdek által meghatározott közgondolkodást angolul „common sense”-nek, németül „gesunde menschenverstand”-nak, magyarul pedig józan észnek nevezzük. 

Ez a józan ész Európában kétezer éve a keresztény erkölcsből sarjadt, legtermészetesebb forrásai pedig az európai családok illetve társadalmaink természetes közösségei. Az 1648-as westfáliai békével megszilárduló európai államok mint közhatalmak a józan észt tekintették a közjót és a közérdeket kifejező közakarat alapjának.

Nos, napjainkban a nyugati világban a józan ész hasonlóan súlyos ostrom alatt áll, mint amilyen politikai, gazdasági és kulturális ostrom alatt vannak a nyugati államok, és hasonló ostrom alatt, mint a hagyományos családok és a keresztény egyházak.

Az ostromlók tulajdonképpen mindenhol ugyanazok. Nem véletlenül.

Napjainkra ugyanis a nyugati világban felborult a korábbi erőegyensúly az államok által megjelenített közhatalom és a gazdasági érdekcsoportokból kialakult globális magánhatalmak között, melyek a nyugati világban a második világháború után lezajlott tőke- és technológiai koncentráció legnagyobb nyerteseiként már kellően erősnek érzik magukat ahhoz, hogy megszerezzék maguknak az államok gazdasági, pénzügyi, természeti és emberi erőforrásai fölött a rendelkezési jogot. 

Ebbéli törekvéseiket pedig nagyban segítené, ha megszerezhetnék – a nemzeti államok, a keresztény egyházak és a hagyományos családok helyébe lépve – a közjó, a közérdek illetve a „common sense”, a józan ész meghatározásának, alakításának vagy akár eltörlésének a lehetőségét!

Engedjék meg, hogy egyetlen adattal terheljem Önöket, amely jól érzékelteti a folyamatokat: a Világbank adatai szerint 1970-ben a világ összadóssága – vagyis az államok, cégek és háztartások összesített adóssága – 7 ezer milliárd dollár volt. Napjainkban ez a szám 307 ezer milliárd fölött van úgy, hogy ebből a világ csaknem kétszáz államának az összadóssága több mint 100 ezer milliárd dollár, amely meghaladja a világ államainak összesített GDP-jét.

A közérdek érvényesítésére hivatott államok ereje csökken, a magánhatalmak érdekérvényesítő ereje pedig nő. Az állam az adós, a magánhatalom a hitelező. Az államnak az adóssága nő, a magánhatalomnak pedig a kamatnyeresége. A nyugati világban az államoknak költségvetésük van, a magánhatalmaknak pedig pénzük, hasonlóan ahhoz, mint ahogyan egykor Indiában mondták, vagyis hogy a briteknek órája van, az indiaiaknak pedig ideje...

A nemzetközi pénzügyi rendszer valójában nem más, mint egy gigantikus pilótajáték, amelyben az államok mint közhatalmak csak vesztesek, a magánhatalmak pedig csak nyertesek lehetnek.
Mindemellett néhány technológiai óriáscég gyarmatosította a digitális világot, amelyben az emberek milliárdjai naponta statisztikai átlagban 5-6 órát töltenek. Az emberiség történetében még soha ilyen kevés ember nem rendelkezett olyan sok embertársa gondolkodásának a befolyásolási lehetőségével, mint napjainkban. A közjó, a közérdek, „a common sense” alakításából az állam, az egyház, a család és a társadalom más hagyományos közösségei egyre inkább kiszorulnak, és helyüket átveszik a digitális platformok tulajdonosai, akik nyilvánvaló módon saját magánérdekük és magánhasznuk szerint élnek ezzel a lehetőséggel. 

 Tisztelt Harcostársaink!

A nyugati világban a patrióták csak együtt tudják helyreállítani az erőegyensúlyt a magánhatalmakkal szemben. Ezen egyensúly helyreállítása nélkül a nyugati világ – és benne Európa – nem fogja tudni megoldani a XXI. században előtte tornyosuló politikai, gazdasági, társadalmi, demográfiai és ökológiai gondokat. 

Ha nem állítjuk helyre az egyensúlyt, a magánhatalmak gyakorlatilag lépésről lépésre fel fognak morzsolni, maguk alá fognak gyűrni minden európai nemzeti államot – mindezt akár újabb európai regionális háborúk árán is –, és Európai Egyesült Államok néven egy brüsszeli központú magánpénz-birodalmi helytartóságot fognak létrehozni helyettük. Az európai uniós föderalista tervekkel nem az a legnagyobb baj, hogy az európai történelmi múlt, az európai nemzet- és államfejlődés miatt valóságidegenek, hanem hogy mindez gyakorlatilag az Európán kívüli magánhatalmi csoportok hitelezői érdekeit hivatott kiszolgálni. A jelenlegi 27 uniós tagállam GDP-arányos átlagos eladósodottsági szintje – a hivatalos 2023. évvégi adatok szerint – 80,8 %, míg az euro-övezeté 87,4 %. Néhány gazdaságilag is meghatározó súlyú állam már csak kockázatosan hitelezhető, ezért kell egy új, föderatív entitás, amely révén folytatódhat Európa eladósítása. Például az egyetemlegesen felvett közös uniós hitelek, vagy a Soros György által még 2020 áprilisában, a COVID-járvány gazdasági hatásainak kezelésére javasolt úgynevezett örökkötvények, vagyis örökké fizetendő hitelek útján.
Sajnálatos módon a jelenlegi Európai Bizottság az Európán kívüli magánhatalmak érdekeit képviseli Európában, amivel maga idézi elő az Unió további politikai, gazdasági és társadalmi destabilizálását. 
Mindebben szerepe van az illegális migráció támogatásának, a kereszténység programszerű visszaszorításának, ezáltal az Európát összetartó kulturális szövet fellazításának, a tagállamok szuverenitását csorbító politikai aktivizmusnak, a többségi demokrácia legitimitását kétségbe vonó úgynevezett NGO-k támogatásának éppúgy, mint az úgynevezett európai értékek minden felhatalmazást nélkülöző, ideológiai célzatú átértelmezésének, az emberi jogok parttalanná tételének, mely már a civilizációnkat összetartó alapvető normáinkat kezdi ki. Ha mindez így folyik tovább, azt kockáztatjuk, hogy a béke, demokrácia és jólét terveként létrejött Európai Unió átalakul a háború, a diktatúra és az elszegényedés, alárendelt státusú birodalmi terrénumává. 

Ha hagyjuk, a magánhatalmak és azok európai ügynökei mindezt meg fogják valósítani, hiszen terveikből mindez pontosan kiolvasható. 

Kedves Patrióta Barátaink!

Végezetül két jó hírem van. Egyfelől a nyugati világban az államok és a magánhatalmak között megbomlott erőegyensúly még helyreállítható, mert — miként ezt korábban említettem — ehhez az Egyesült Államokban és Európa minden országában még létezik a józan észnek azon társadalmi többsége, amely a patrióták küzdelmei révén előbb vagy utóbb mindenhol politikai többséggé is válhat. 

Az Egyesült Államok megválasztott elnökére és az amerikai patriótákra az úgynevezett mélyállam megtörése révén az amerikai állam megerősítésének és a közhatalom magánhatalmak feletti ellenőrzési lehetősége helyreállításának a feladata vár. Az egyik legnagyobb digitális gyarmatosító magánhatalom tulajdonosa a minap felkereste az amerikai közhatalom megválasztott elnökét, és arról beszélt, hogy cége érdekelt Amerika nemzeti megújulásában. Kezdetnek nem rossz…

 Hasonló feladat vár az európai patriótákra is.ll

Ha összeadjuk erőinket, győzni fogunk! A megnyesett fa kizöldül, és a nyugati világ újjászületik!
Másfelől adjon erőt mindannyiunknak az is, hogy a történelemben valójában nincs új a nap alatt.
Ha még emlékeznek rá, a Brit Kelet-indiai Társaság a világ első olyan vállalkozása volt, amelyet valóban globális magánhatalomnak tartottak. Állam volt az Egyesült Királyság államán belül, saját pénzzel, saját hadsereggel, saját igazságszolgáltatással;  vagyona, tőkeereje pedig a legerősebb mai magánhatalmi csoportokéhoz volt fogható. Mára azonban ez a magántársaság csak emlék, a történelem része, míg közhatalomként az Egyesült Királyság mai is valóság. 

A remény tehát történelmi értelemben nem alaptalan, lelki értelemben pedig egyenesen legyőzhetetlen. Hiszen – Pál apostol  szavaival szólva –  „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Békés adventi várakozást és áldott karácsonyt kívánok mindannyiuknak!