Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy esztendő telt el a KMKF legutóbbi plenáris ülése óta, egy mozgalmas választási esztendő minden magyar nemzetrész életében.

Egy olyan esztendő, amely alapvető és mindenki életére hosszú távon kiható geopolitikai változásokat nyitott meg Európában és a Kárpát-medencében egyaránt. A változások nemcsak veszélyeket, hanem esélyeket, lehetőségeket is jelentenek, és nekünk, a magyar közösségek politikai vezetőinek az a dolgunk, hogy legjobb tudásunk szerint a szükségből erényt, a veszélyekből esélyt kovácsoljunk a magyar nemzet számára. A régi kínaiak, ha egymásnak nagyon rosszat akartak kívánni, állítólag azt mondták: Élj érdekes időket!

Nekünk, magyaroknak és kelet-európai sorstársainknak e tekintetben nem lehet panaszunk; a huszonöt esztendővel ezelőtti rendszerváltozások óta egyre érdekesebb idők adatnak nekünk. A huszonöt esztendő alatt elveszített illúzióink egyenes arányban állnak a megszerzett tapasztalatainkkal.

Magas összegű gazdasági, társadalmi és demográfiai tanulópénzen valamennyien megtanulhattuk, hogy a centrum és periféria nem pusztán elvont politikatudományi fogalmak, hanem létező politikai valóság, létező politikai gyakorlat: egy negyedszázad alatt Kelet-Európa országai politikai és gazdasági értelemben a Szovjetunió perifériájából az Európai Unió perifériájává váltak.

Minden illúzióvesztésünk ellenére a Kárpát-medence országai és népei civilizációs minőségi váltásként élték meg az elmúlt negyedszázadot. Nem puskatussal tereltek, hanem önként választottuk ezt az utat, mi kértük a csatlakozás lehetőségét, bízva abban, hogy perifériális létünk ellenére, kitartó és demokratikus politikai küzdelmek révén bővíthetjük önrendelkezési jogainkat, érvényesíthetjük nemzeti érdekeinket.

Most, egy negyedszázad után azzal a veszéllyel szembesülhetünk, hogy maga az Európai Unió is politikai és gazdasági perifériává válhat.

A napjainkban Ukrajnában zajló történéseket sokan ukrán-orosz területi vitának tartják. Vannak akik, mindezt amerikai–orosz érdekharcnak minősítik. Én azok véleményét osztom, akik az ukrajnai geopolitikai küzdelmek egyik nagy tétjének Európa, az Európai Unió önrendelkezési joga és képessége megerősítését vagy elveszítését tartják.

Ha az Európai Unió elveszíti az európai érdekek képviseletének és érvényesítésének képességét, ha engedi magát alárendelni külső gazdasági, politikai és katonai érdekeknek, akkor elveszíti önrendelkezési lehetőségét, és akkor ránk, az európai perifériákon még nehezebb idők várnak. Az önrendelkezési igény és jog olyan alapérték, amely felelősen és megfelelő keretek között gyakorolva, érdekazonosságot teremthet számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségek, az európai nemzetállamok és a Európai Unió között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A jövőbeli magyar nemzetpolitikai lépéseinket a fenti összefüggésekre tekintettel érdemes megtervezni.

A magyar célkitűzés az kell legyen, hogy térségünkben meghaladjuk azt állapotot, hogy az államközi kapcsolatokban a racionális gazdasági és politikai együttműködés követelményét felülírják az eddig irracionálisan kezelt etnikai szempontok.

Szerbia vonatkozásában ez a folyamat elindult, vannak biztató előjelek Szlovákiában is, és a Romániában bekövetkezett politikai fordulat is hordozza ennek az esélyét.

Egy konkrét példa a fentiek szemléltetésére: Románia a közelmúltban még gyanakvással fogadta a magyar szavazati jog államhatárokon túli kiterjesztését, napjainkban azonban – saját külhoni választási problémái miatt – szívesen veszi, ha megosztjuk velük a külhoni magyar szavazati eljárás módszertanát, és mi természetesen készséggel megosztjuk ez irányú tapasztalatainkat. A térség valamennyi országára nehezedő külpolitikai, gazdasági, társadalmi, energetikai és demográfiai problémák súlya közelebb hozhatja egymáshoz országainkat, ez nemzetpolitikai szempontból is új esélyeket jelent.

A magyar nemzetpolitikának, határon innen és túl, az elmúlt negyedszázadban kialakult egy meghatározó versenyelőnye és egy meghatározó versenyhátránya: az előny, hogy kiszámítható. A hátrány, hogy nem állt mögötte a magyar politikai osztály teljes nemzeti egyetértése. A következő esztendőkben jó esély nyílik arra, hogy az előnyt növeljük, a hátrányt pedig csökkentsük. A maga eszközeivel és lehetőségeivel mindkét törekvésnek fontos műhelye lehet a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma.

A magyar nemzetpolitika kiszámíthatósági előnyét azzal tudjuk növelni, ha egyeztetni tudjuk a szomszédaink hasonló törekvéseivel: különböző okokból és jól felfogott saját érdekükből például Szerbiában és Romániában az elmúlt esztendőkben erősödött a külhoni honfitársaikért való állami szerepvállalás igénye, ez esélyt jelenthet arra, hogy kialakuljon a térségben egy mindenki által elfogadott olyan nemzetpolitikai gyakorlat, amely sem az államok, sem az államokban számbeli kisebbségben élő nemzeti közösséget érdekét nem sérti.

Különösen fontos ez akkor, amikor Ukrajna kapcsán megtapasztalhattuk, a rendezetlen etnikai viszonyok mindig lehetőséget és ürügyet biztosíthatnak az erőszakra.

Ezen tanulságot az Európai Unióban is hirdetnünk kell, mert határozott választ várunk az Uniótól abban, hogy a kisebbségi kérdésekben mi az igény-érvényesítés útja: délszláv vagy az ukrán háborúban megtapasztalt erőszak útja vagy a demokratikus, békés jogkövetés és jogigénylés útja, amelyen mi, magyarok járunk huszonöt esztendeje.

A magyar nemzetpolitika versenyhátrányának, a nemzeti egyetértés hiányának felszámolása kapcsán mindannyian először a saját portánkon sepregethetünk: Magyarországon a magyar politikai osztály, a külhoni magyar közösségeken belül pedig az ottani magyar politika képviselői. A külhoni magyarokra kiterjesztett magyar állampolgárság és szavazati jog lehetősége 2014-ben új esélyt nyitott a nemzetpolitikai egyetértés kiteljesítésére is.

Esély nyílhat a következő esztendőkben arra, hogy alapvető nemzeti kérdésekben mindenekelőtt mindannyian magyarok legyünk, és csak másodsorban jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok vagy liberálisok.

Ha így lesz, annak mindenki nyertese lesz, határon innen és túl egyaránt.

A Kárpát-medencei Magyar képviselők Fórumának a következő négy esztendőben ezt a célt kell szolgálnia, miként tette azt az elmúlt tíz esztendőben is.

Engedjék meg, hogy a tíz esztendős évfordulónk okán, felkérjem a KMKF alapító elnökét, Szili Katalin elnök asszonyt, ossza meg velünk ünnepi gondolatait.