Tisztelt Elnök úr, Kedves Miklós!
Tisztelt Közgyűlés, Hölgyeim és Uraim!
Kedves Honfitársaim, Barátaim!

Bizonytalanságban ismerszik meg a biztos barát – tartja a régi mondás, és ez napjainkban sincs másként, amikor Ukrajna, Kárpátalja és benne a kárpátaljai magyarok olyan politikai bizonytalanságban kénytelenek élni, amelyben igazán szükség van a megbízható barátokra.

Az Országgyűlés elnökeként a magyar állam képviseletében és a Fidesz Országos Választmányának elnökeként Magyarország – és egyben Közép-Európa –legnagyobb politikai közösségének képviseletében régi barátként érkeztem ma, mert számomra a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Kárpát-medencében a legnehezebb körülmények között tevékenykedő, közösségéhez és önmaga elveihez leghűségesebb magyar érdekképviseleti szervezet.

A magyarországi választások előtt nyolc nappal a kárpátaljai magyar nemzettársainknak kijáró felelősséggel szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy szerintünk mi a tétje a küszöbön álló magyarországi választásoknak, és arról is szeretnék szólni, hogy az ukrajnai változások sodrában a magyar államnak miként kell minden körülmények között viselnie a kárpátaljai magyarság iránt az alaptörvényünkben vállalt nemzeti felelősségét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyarországi választásoknak nemzetpolitikai szempontból az a legfőbb tétje, hogy tudjuk-e folytatni egy olyan magyar állam építését, amelynek készsége és képessége is van arra, hogy erősítse, építse és védje a magyar nemzetet Magyarországon, a Kárpát-medencében és nagyvilágban egyaránt.

Az elmúlt négy esztendőben végleg leszámoltunk az „állam rossz gazda” évtizedes rendszerszintű hazugságával és leszámoltunk azon szégyenteljes örökséggel is, amikor a magyar állam szembefordult a magyar nemzettel, vagy cserben hagyta azt. Ez történt 2004. december 5-én, amikor az állam intézményei szembefordították a magyart a magyarral, ez történt 2006. október 23-án, amikor az állam erőszakszervezetei vérbe és szégyenbe fojtották az 1956-os forradalmunk ötvenedik évfordulóját, és ez történt például a devizahitelezések ügyében is, amikor az állam intézményei cserben hagyták magyar családok százezreit, magyarok millióit téve csalárd hitelezési trükkök pénzügyi áldozataivá.

Az elmúlt négy esztendőben az állam ismét a nemzet szolgálatára jelentkezett. Ennek teremtett közjogi keretet Magyarország új alaptörvénye, ennek érdekében teremtettük meg a lehetőségét, hogy a nemzet minden tagja a szülőföldje elhagyásának kényszere nélkül megszerezhesse a magyar állampolgárságot és a szavazati jogot, hogy a nemzet minden tagja beleszólhasson a magyar állam sorsának alakulásába.

A nemzetét szolgáló állam eszménye és gyakorlata érdekében viseltük a külföldi politikai támadásokat és küzdöttünk az igazunkért nemzetközi porondon.

Megvalósítottuk, hogy a magyar állam végre a magyar érdekeket képviselje külföldön, és ne idegen érdekeket Magyarországon.

A nemzetét építő államnak azonban nemcsak készsége, hanem képessége is kell legyen a feladatára, ez a képesség pedig napjainkban nemzetpolitikai vonatkozásban is elsődlegesen a gazdasági erőt, s a részben ezzel összefüggő tekintélyt és befolyást jelenti. A tétje a küszöbön álló magyarországi választásoknak ezért az is, hogy az elmúlt négy esztendőben a pénzügyi összeomlástól megmentett és ismét növekedési pályára állított Magyarországot a következő négy esztendőben gazdasági erejében meg tudjuk-e erősíteni.

A 2002-2010-es balliberális kormányzás egyik súlyos, ha nem a legsúlyosabb bűne az volt, hogy Magyarország ismételt eladósításával és gazdasági romba döntésével hosszú időre megfosztotta a magyar nemzetpolitikát a gazdasági-pénzügyi alapjaitól, erejétől.

Ma ismét remény van arra, hogy a következő esztendőkben Magyarország gazdasági erejét növelni tudjuk, és mindez a magyar nemzetpolitika hatékonyságát is növelni fogja. A mai kiszámíthatatlan időkben Magyarország minden szomszédos ország, így Ukrajna számára is nemzetpolitikai szempontból rendkívül kiszámítható ország, és az marad a jövőben is. Ez a kiszámíthatóság röviden így foglalható össze: igényeljük a kettős állampolgárság lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar részére, igényeljük a kulturális illetve területi autonómia lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar közösség részére.

Ez a két intézmény ugyanis az,

- amely tiszteletben tartja, és szavatolja minden érintett szomszédos ország területi sérthetetlenségét;

- amely tiszteletben tartja, és szavatolja a magyar nemzeti közösségek nyelvi és kulturális azonosságának megőrzését és szülőföldjén való megmaradását;

- amely megfelel az Európai Unió jogának és gyakorlatának, és amely a XXI. században érdemben feloldhatja Magyarország és a szomszédai között kialakult korábbi viszályokat.

Ezért Magyarország ezen két igényét minden körülmények között, minden szomszédjával – így Ukrajnával szemben is – fenn fogja tartani.

Ami jó Európának, az jó az Európai Unió felé törekvő Ukrajnának is – márpedig az uniós tagállamok többségében működő kettős vagy többes állampolgárságok rendszere valamint a helyi autonómiák megerősítették a stabilitást és a polgárok jólétét, így minden bizonnyal Ukrajnában is jótékony hatással lehetnek majd.

A helyi autonómiák csökkentik az oligarchák hatalmát, a kettős vagy többes állampolgárságok pedig növelik a polgárok lehetőségeit és szabadságát.

Az ukrajnai változásokkal nem csak új veszélyek, hanem új lehetőségek is megnyílnak. Ha folytathatjuk Magyarország kormányzását, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az ukrán állam egyetértésével a következő, várhatóan 2018-ban esedékes magyarországi országgyűlési választásokra minden kárpátaljai magyar szabadon rendelkezhessen a magyar állampolgárságával és szabadon élhessen szavazati jogával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

Magyarország 1991-ben a világon elsőként ismerte el az ukrán államot, a magyarok – Budapesten és Kárpátalján egyaránt – tiszteletben tartották az ukrán emberek vágyát, hogy hosszú évtizedek után többé ne legyenek másodrendű állampolgárok saját szülőföldjükön. Ma ugyanezt ezt a tiszteletet várjuk el a az ukrán állam új vezetőitől a kárpátaljai magyarság részére. A kárpátaljai magyarok sem akarnak másodrendű emberek lenni saját szülőföldjükön.

Magyarország Ukrajnával szemben minden nemzetközi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette. Ugyanezt várjuk el Ukrajnától is.

Elvárjuk Ukrajnától, hogy az ukrán-magyar alapszerződés 17. szakaszában vállaltaknak megfelelően részesítse védelemben a kárpátaljai magyarság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, és ennek biztosítására teremtsen meg minden szükséges feltételt, a kárpátaljai magyarok szerzett jogait ne szűkítse, hanem bővítse.

Elvárjuk az ukrán vezetéstől, hogy az ukrán-magyar alapszerződés részét képező kisebbségjogi nyilatkozat 9. pontjában foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kárpátaljai magyarságnak a szabad anyanyelvhasználatot, a személyes és társadalmi életben, az írott és beszélt nyelvben egyaránt.

Elvárjuk Ukrajnától azt is, hogy ugyanazon dokumentum 15. pontja alapján az ukrán hatóságok tiltsanak és büntessenek minden olyan tevékenységet, amely a kárpátaljai magyarok ellen erőszakot szít, a magyarok emlékműveit, jelképeiket rombolja vagy etnikai gyűlöletet és viszályt kelt.

Egy állam sem várhat el több lojalitást és tiszteletet a polgáraitól, mint amennyit ő maga tanúsít irántuk.

A magyar állam a Magyarországon élő ukrán nemzeti közösséget államalkotó tényezőnek ismeri el, nem korlátozza a közösség szerzett jogait, és a maga részéről semmivel nem akadályozza a közösség tagjainak kulturális, érzelmi vagy akár közjogi kötődését Ukrajnához. Ugyanezt várjuk el Ukrajna új vezetésétől a kárpátaljai magyarok számára.

Tisztelt Közgyűlés! Kedves Barátaim!

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség negyed százada képviseli lehetőségei és eszközei szerint, de mindig hittel és becsülettel a kárpátaljai magyarság érdekeit.

Rendkívül mostoha körülmények között, nagyon sokszor magára hagyva, hasonlóan ahhoz a kárpátaljai magyar közösséghez, amelyhez mindig hűséges volt.

Súlyos kisebbségi létbe kényszerülten egy emberöltőn keresztül politizálni és közösséget építeni, reményt éltetni a reménytelenségben, utat találni a kiúttalanságban - ennek a lélekemelő örömeit és lélekmorzsoló terheit, lelki sebeit csak Ti ismeritek igazán.

Ha szabad itt és most személyes hangon megszólalnom, számomra az egyik legkedvesebb és legtisztelebbre méltóbb Kárpát-medencei politikai közösség mindezideig a Tiétek volt. A KMKSZ-nek és különösen két évtizeden keresztül összetartó, mindig elvszerű, bátor és nyílt politikát folytató felkészült vezető csapatának óriási szerepe volt abban, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész, amely a többi elszakított nemzeti közösségünkkel összevetve mind gazdasági-szociális, mind kulturális, mind pedig politikai értelemben a legkedvezőtlenebb helyzetben kénytelen élni, nem számolódott fel az elmúlt negyed század során, sőt relatíve a legkisebb demográfiai veszteséget szenvedte el. Remélem, hogy ezzel Ti magatok is tisztában vagytok!

Köszönjük, köszönöm ezt Nektek, köszönöm Kovács Miklós elnök úrnak, barátomnak, az elnökség tagjainak, a régieknek is – így Milován Sándornak is. Köszönöm, hogy mindig barát ként fogadtatok. Minden magyar ember nevében köszönöm, amit eddig tettetek!

Sok a baj, és még gyűl hozzá – mondják a székelyek, amikor vigasztalni akarják egymást. Ti, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjai huszonöt esztendeje bajtársai vagytok egymásnak. A geopolitikai tektonikus mozgásoktól, a hatalmi széljárásoktól és a napirenden lévő tisztújításoktól függetlenül, bármi is történik, a bajok megmaradnak, ezért hát maradjatok meg Ti is egymásnak társak, maradjatok bajtársak a következő emberöltőre is, a kárpátaljai magyar közösség érdekében.

Jó munkát és eredményes közgyűlést kívánok – hozzá pedig bölcsességet.

Isten megáldjon Mindannyiótokat!