Nagyrabecsült Li Csan-su elnök úr, tisztelt kínai vendégeink!
Tisztelt Rektor úr, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megtiszteltetés számomra, hogy a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökével, Li Csan-su úrral közösen nyithatjuk meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mai konferenciáját, amelyre egy fontos évfordulón kerül sor: Magyarország hetven esztendővel ezelőtt, 1949. október 6-án az elsők között ismerte el és vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a pár nappal korábban megalakult Kínai Népköztársasággal. Sok minden változott azóta a világban és országainkban, de elmondhatjuk, hogy államközi kapcsolataink azóta is rendezettek, érdekütközések helyett pedig a kölcsönös tisztelet valamint az együttműködés fejlesztése iránti eltökéltség jellemzi azokat.
Diplomáciai kapcsolataink idén ünnepelt 70. évfordulóján, különböző események, programok segítségével kívánjuk méltó módon összegezni az eddig elért eredményeket, és felmérni a jövőbeli együttműködések lehetőségeit, itthon és Kínában egyaránt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – mely vezetőségének külön köszönöm a mai konferencia megszervezését ─ talán a legalkalmasabb helyszín arra – Tisztelt Hölgyeim és Uraim – hogy felidézzük egy pillanatra a kínai gondolkodásnak azt a több mint kétezerötszáz éves taoista filozófiai alaptételét, amely szerint – idézem – „az egyensúly a világ támasza”.

Ez az alaptétel a XXI. században is változatlanul igaz. Mai világunkban is az egyensúly a támasza mindennek: a békének és a nemzetközi együttműködésnek, a fenntartható jólétnek, a környezet iránt felelős gazdasági fejlődésnek és a tisztességes világkereskedelemnek egyaránt.
Nekünk, magyaroknak, meggyőződésünk, hogy a XXI. században a világpolitikai és világgazdasági egyensúly fenntartásához, többek között a jelenkorunk Kínájára is szükség van, arra az országra, amely nemcsak több ezer éves kultúrájára lehet méltán büszke, hanem arra is, hogy az elmúlt négy évtized során saját erejéből elért gazdasági és politikai súlyánál fogva megkerülhetetlenné tette magát a világban.

Országunknak és különböző birodalmi törekvések ütköző zónájában fekvő térségünknek ─ Magyarországnak és Közép Európának ─ keserves történelmi tapasztalata, hogy Kelet és Nyugat egyensúlyának megbomlása milyen veszélyeket, milyen tragédiákat hozhat ránk; mint ahogyan az is, ha az új egyensúlyt az itt élő népek és államaik érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, vagy éppen azok rovására hozzák létre nálunk hatalmasabb erők. Mindezek miatt mi egy minden résztvevő méltányos érdekeit figyelembe vevő egyensúly kialakításában vagyunk érdekeltek, amely a legjobb feltételeket képes biztosítani ezer éves kultúránk és nemzetünk fennmaradásához. Lojálisak vagyunk szövetségeseinkhez, megadjuk a tiszteletet mindenkinek ─ cserébe mi is csak lojalitást és tiszteletet várunk el. Nem keresünk magunknak ellenséget sem közel, sem távol, csak együttműködésre kész társakat, közel s távol egyaránt. Ugyanakkor ─ miként az elmúlt ezer esztendőben mindig ─ ma is készek vagyunk bárkivel szemben megvédeni a jogunkat és lehetőségeinket, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk.
Napjainkban mindezt tükrözik a Kínával fenntartott baráti kapcsolataink is.

Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatának minősége, illetve a kétoldalú együttműködés elmélyítése iránti elkötelezettségünk hivatalosan is elismerést nyert együttműködésünk átfogó stratégiai partnerségi szintre emelésével, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök úr 2017 májusi pekingi hivatalos látogatásának alkalmával került sor.

A jelenlegi politikai kapcsolatok építése szempontjából a magyar kormány egy meglehetősen sűrű tavaszi időszakon van túl. Először is miniszterelnöki szinten képviseltettük magunkat a Dubrovnikban megrendezett Kína-Közép-Kelet Európa Csúcson, majd pedig április végén Magyarország a legmagasabb kormányszinten vett részt az „Egy övezet, egy út fórum a nemzetközi együttműködésért” című multilaterális konferencián, ahol Orbán Viktor miniszterelnök úr eredményes kétoldalú megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnök úrral, illetve Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel is.

A magyar Országgyűlés a parlamenti diplomácia eszközeivel járul hozzá a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatrendszer erősítéséhez, mely az elmúlt évek folyamán számos eredményes látogatáson keresztül mutatkozott meg. Ezúton is köszönöm a Kínai Népköztársaság Országos Gyűlésének szívélyes vendéglátását, amelyben 2017-ben részesítettek bennünket, és köszönöm Li Csan-su elnök úrnak, hogy mostani látogatásánál lehetővé tette számunkra, hogy viszonozhassuk a baráti fogadtatást, és megtiszteli jelenlétével a mai konferenciánkat is.

Tisztelt Konferencia!

A jó politikai együttműködés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági sikereknek, az utóbbi érdekében hozzáértő gazdasági szakemberekre és eredményes üzletemberekre is szükség van. Megelégedettséggel tájékoztathatom Önöket, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok terén is folyamatos az előrelépés. Kína hazánk legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere, és a Kínából érkező befektetések jelentős hányadát teszik ki a magyarországi befektetéseknek.

A kétoldalú kereskedelem 2017 után új rekordot döntött 2018-ban, amikor is a csaknem 10%-os növekedésnek köszönhetően elérte a 8,7 milliárd dollárt.

2010 óta a magyar kormány gazdaságpolitikájával Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetét teremtette meg Magyarországon, amelynek eredményeként kínai vállalatok ezidáig mintegy 4,5 milliárd dollár értékben fektettek be hazánkban, mely befektetési összeg a legmagasabb a közép-kelet európai régióban. A legnagyobb kínai vállalatok mára több mint 15000 embert foglalkoztatnak Magyarországon.
Befektetés, kereskedelem, logisztika és infrastruktúra, elektronika, technológia és kommunikáció, orvostudomány, turizmus – ez csak néhány kiemelt példa arról, hogy érzékeltessem, a kínai vállalatok milyen széles körben tevékenykednek Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a kínai vállalatok kifejezetten magas szintű technológiát képviselnek, ezek a beruházások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság a fejlődés következő fázisába lépjen, amikor már a kutatás-fejlesztés és a technológiai színvonal emelése jelenti a fejlődés alapját.

Tisztelt Konferencia!

A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésének korában mi, magyarok változatlanul hiszünk a természetes emberi intelligencia nélkülözhetetlenségében, hiszünk az emberi tényező pótolhatatlan erejében az országok és nemzetek közötti együttműködésben. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak az országaink között zajló eredményes oktatási, kulturális és humánkapcsolatokat érintő együttműködést, amelyet jól tükröz a hazánkban működő négy Konfuciusz Intézet, illetve az, hogy Kínában már 11 egyetemen van lehetőség magyar nyelven tanulni.
Örömmel tapasztaljuk, hogy folyamatosan szélesedik a magyar-kínai oktatási együttműködés.

Magyarországon ─ a régióban egyedül ─ működik a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, amely azt a kivételes lehetőséget kínálja a diákok számára, hogy már fiatal koruktól kezdve egy más perspektívából ismerkedjenek meg Kínával és a kínai kultúrával, miközben nem szakadnak ki a magyar környezetből sem.

Idén februárban elindult az első évfolyam a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a kínai Fudan Egyetem együttműködésében szervezett, nemzetközi diplomát biztosító képzés keretében. Az oktatás és a közös tudományos együttműködés új eleme a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia közötti Együttműködési Megállapodás aláírása is, amely megalapozza a további együttműködést a két intézmény között.

A társadalmaink közötti kapcsolatok erősítésének másik fontos eszköze a turizmus. Nagy örömünkre szolgál a Magyarországra látogató kínai turisták számának növekedése, különösen mivel az 2011 óta négyszeresére nőtt. 2018-ban ugyanis több mint 256 000 kínai turistát fogadhattunk Magyarországon. Reméljük, hogy a korábbi Budapest-Peking repülőjárat mellett az idén júniusban elinduló Budapest-Sanghaj új közvetlen légi járattal ez a szám tovább emelkedhet majd. A turizmus kapcsán engedjék meg, hogy megosszam Önökkel egy különös empirikus tapasztalatunkat ─ ami biztosan nem a matematikával, hanem csak egyfajta magyar virtussal magyarázható ─, mely szerint az utóbbi években bárhol járunk vagy kelünk a nagyvilágban, a 10 milliós Magyarország és az 1,4 milliárdos Kína turistáival egészen biztosan mindenhol találkozunk. A magyaroknak és kínaiaknak ezen közös világjáró szenvedélye bizakodásra ad okot atekintetben, hogy a turizmus területén is szép jövő vár a magyar-kínai kapcsolatokra.

Bízzunk benne, és a rendelkezésre álló eszközeinkkel mindannyian tegyünk is érte, hogy a világban, amelyben élünk, az egyensúlyra való törekvés erősebbnek bizonyuljon az egyensúly hiányában fellépő kihívásoknál, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész és a felelősség fölébe kerekedjen az esztelenségnek és a felelőtlenségnek. Meggyőződésem, hogy ez mindannyiunk érdeke, éljünk akár Nyugaton, akár Keleten.

A Konferencia résztvevőinek hasznos eszmecserét, minden tisztelt kínai vendégünknek pedig kellemes ittlétet kívánok!