A Szakma Sztár győzteseinek köszöntése
Felsőházi terem
Tisztelettel köszöntöm a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, miniszter urat és minden kedves vendégünket, a diákokat, szülőket, tanárokat a Szakma Sztár országos vetélkedő ünnepélyes díjátadásán!
Tizenegyedik alkalommal kerülnek átadásra a Szakma Sztár díjai, kilencedszer az Országházban, én pedig hetedszer részesülhetek abban a megtiszteltetésben, hogy köszönthetem a verseny résztvevőit.
2009 óta – egy alkalomtól eltekintve – az Országház épülete az Önök rendezvényén keresztül helyszíne lett a jelenkori szakmunka és szaktudás elismerésének.
Méltán, hiszen az épület maga is megtestesítője a korábbi korok magyar szaktudásának, mutatva az akkori mesterek teljesítményének színvonalát.
Az országház építésében 1885 és 1904 között több mint ötven szakma ezernyi magyar képviselője vett részt, kőművesek és kőfaragók, ácsok, asztalosok, lakatosok, ötvösök, csillárkészítők és parkettások, kovácsok, kárpitosok, bádogosok és tetőfedők, csatorna- és vízvezeték-szerelők, gáz- és fűtésszerelők, villanyszerelők és sokan mások.
A korabeli szaktudás és szakmunka világraszóló alkotása ez a Ház - tisztelt Hölgyeim és Uraim –, amely a nemzetközi turizmusban résztvevők véleményét összegyűjtő legnagyobb turisztikai internetes fórum felmérése szerint a világ legnépszerűbb látnivalóinak rangsorában a tavalyi 14. helyről az idén a 10. helyre lépett elő, és amely épület a korabeli kormányzati akarat és adófizetői hozzájárulás ellenére mai formájában egészen biztosan nem készülhetett volna el, ha nincs a kiemelkedő színvonalú korabeli magyar szaktudás, ha nincsenek kiváló magyar szakmunkások és iparosok.
Itt, ezen Ház falai között ezért különösképpen nem illik megfeledkeznünk arról, hogy a XXI. századi tudásalapúnak nevezett társadalmakban nemcsak a digitális tudásnak és a virtuális térben való munkának van helye, kell legyen szerepe és becsülete, hanem ugyanilyen fontos a reálgazdaságot fenntartó, értékteremtő fizikai szakmunka helye, szerepe és megbecsülése is.
Közismert napjainkban a szakmunka és a jó szakmunkások felértékelődése a gazdaságban, és közismertek azok a bérszínvonalbeli különbségek is, amelyek Európa nyugati és keleti felét jellemzik napjainkban.
Mindez a sajnálatos különbség alapvetően történelmi örökség, melyet a XX. század második felében ránk kényszerített szocializmus gazdasági és társadalmi rendszere szakadékká növelt, a rendszerváltoztatás első két évtizede tovább mélyített, s amelyet a mögöttünk hagyott két kormányzati ciklus alatt csak mérsékelni lehetett, de megszüntetni nem.
Nemcsak a munkát végzők szempontjából sajnálatos ez a helyzet, hanem a térségünk országainak gazdaságai szempontjából is. Szakértői becslések szerint ugyanis 1990 óta Kelet- és Közép-Európából – azaz a Baltikumtól Ukrajnán át Bulgáriáig – több mint 25 millió, 25 és 45 esztendő közötti életkorban járó munkavállaló távozott Nyugat-Európába, akinek a szülőhazájuk által fizetett képzési költsége meghaladja az ezermilliárd eurót. Mindez előnyt jelent Nyugat-Európának, de súlyos demográfiai, gazdasági és társadalmi hátrányokat okoz a kelet-közép-európai országoknak; szerencsés esetben jobb kereseti lehetőséget biztosít ugyan a munkavállalóknak, de nemegyszer mindez egyfajta hontalanságot is jelent számukra.
A megoldás minderre az, ha a szülőföldön elvégzett értékteremtés haszna minél magasabb arányban a szülőföldön is marad, és abból minél magasabb arányban részesül maga az értékteremtő munkavállaló.
A magyar gazdaságpolitika és társadalom-politika 2010 óta ezt a célt követi; a magyar választópolgárok 2010 és 2014 után 2018-ban is ezen célok teljesítésére kötelezik a kormányt és az Országgyűlést.
Kedves Fiatalok!
A Szakma Sztár egész programja – s ezen belül a Ti mostani kitüntetésetek –, egyben egy üzenet is minden pályakezdés előtt álló fiatalnak. Azt üzeni, hogy a jól végzett munkának egyre inkább megvan a becsülete, elismerése és jutalma. Mindazon teljesítmény, amelyet itt ma elismerésben részesítünk, nemcsak a Ti dicsőségetek. Köszönet érte szüleiteknek, s oktatóitoknak egyaránt, hogy a munka szeretetére, becsületére neveltek Benneteket. Hogy megértették Veletek az életben való boldogulás egyik legfontosabb törvényét s igazságát: „Jót s jól. Ebben áll a nagy titok.”
Végezetül köszönet a Szakma Sztár program mindenkori lelkiismeretes szervezőinek és résztvevőinek közösségi céljaink beteljesítéséhez való fontos hozzájárulásukért; azért, hogy a pályaválasztás súlyos döntése elé évről évre frissen érkező fiatalokban sikeresen ébresztenek kedvet valamely szakma, valamely hivatás iránt.
Tavalyhoz képest idén csaknem tíz százalékkal nőtt a szakvizsgázók száma. Ennyivel több fiatal fog segíteni abban, hogy gyarapodó társadalom, értékteremtő közösség maradhassunk. Köszönet érte mindenkinek!
Gratulálok minden díjazottnak, további jó tanulást, jó munkát, sikereket és itthon való boldogulást kívánok mindannyiuknak! Isten áldja Önöket!
Tizenegyedik alkalommal kerülnek átadásra a Szakma Sztár díjai, kilencedszer az Országházban, én pedig hetedszer részesülhetek abban a megtiszteltetésben, hogy köszönthetem a verseny résztvevőit.
2009 óta – egy alkalomtól eltekintve – az Országház épülete az Önök rendezvényén keresztül helyszíne lett a jelenkori szakmunka és szaktudás elismerésének.
Méltán, hiszen az épület maga is megtestesítője a korábbi korok magyar szaktudásának, mutatva az akkori mesterek teljesítményének színvonalát.
Az országház építésében 1885 és 1904 között több mint ötven szakma ezernyi magyar képviselője vett részt, kőművesek és kőfaragók, ácsok, asztalosok, lakatosok, ötvösök, csillárkészítők és parkettások, kovácsok, kárpitosok, bádogosok és tetőfedők, csatorna- és vízvezeték-szerelők, gáz- és fűtésszerelők, villanyszerelők és sokan mások.
A korabeli szaktudás és szakmunka világraszóló alkotása ez a Ház - tisztelt Hölgyeim és Uraim –, amely a nemzetközi turizmusban résztvevők véleményét összegyűjtő legnagyobb turisztikai internetes fórum felmérése szerint a világ legnépszerűbb látnivalóinak rangsorában a tavalyi 14. helyről az idén a 10. helyre lépett elő, és amely épület a korabeli kormányzati akarat és adófizetői hozzájárulás ellenére mai formájában egészen biztosan nem készülhetett volna el, ha nincs a kiemelkedő színvonalú korabeli magyar szaktudás, ha nincsenek kiváló magyar szakmunkások és iparosok.
Itt, ezen Ház falai között ezért különösképpen nem illik megfeledkeznünk arról, hogy a XXI. századi tudásalapúnak nevezett társadalmakban nemcsak a digitális tudásnak és a virtuális térben való munkának van helye, kell legyen szerepe és becsülete, hanem ugyanilyen fontos a reálgazdaságot fenntartó, értékteremtő fizikai szakmunka helye, szerepe és megbecsülése is.
Közismert napjainkban a szakmunka és a jó szakmunkások felértékelődése a gazdaságban, és közismertek azok a bérszínvonalbeli különbségek is, amelyek Európa nyugati és keleti felét jellemzik napjainkban.
Mindez a sajnálatos különbség alapvetően történelmi örökség, melyet a XX. század második felében ránk kényszerített szocializmus gazdasági és társadalmi rendszere szakadékká növelt, a rendszerváltoztatás első két évtizede tovább mélyített, s amelyet a mögöttünk hagyott két kormányzati ciklus alatt csak mérsékelni lehetett, de megszüntetni nem.
Nemcsak a munkát végzők szempontjából sajnálatos ez a helyzet, hanem a térségünk országainak gazdaságai szempontjából is. Szakértői becslések szerint ugyanis 1990 óta Kelet- és Közép-Európából – azaz a Baltikumtól Ukrajnán át Bulgáriáig – több mint 25 millió, 25 és 45 esztendő közötti életkorban járó munkavállaló távozott Nyugat-Európába, akinek a szülőhazájuk által fizetett képzési költsége meghaladja az ezermilliárd eurót. Mindez előnyt jelent Nyugat-Európának, de súlyos demográfiai, gazdasági és társadalmi hátrányokat okoz a kelet-közép-európai országoknak; szerencsés esetben jobb kereseti lehetőséget biztosít ugyan a munkavállalóknak, de nemegyszer mindez egyfajta hontalanságot is jelent számukra.
A megoldás minderre az, ha a szülőföldön elvégzett értékteremtés haszna minél magasabb arányban a szülőföldön is marad, és abból minél magasabb arányban részesül maga az értékteremtő munkavállaló.
A magyar gazdaságpolitika és társadalom-politika 2010 óta ezt a célt követi; a magyar választópolgárok 2010 és 2014 után 2018-ban is ezen célok teljesítésére kötelezik a kormányt és az Országgyűlést.
Kedves Fiatalok!
A Szakma Sztár egész programja – s ezen belül a Ti mostani kitüntetésetek –, egyben egy üzenet is minden pályakezdés előtt álló fiatalnak. Azt üzeni, hogy a jól végzett munkának egyre inkább megvan a becsülete, elismerése és jutalma. Mindazon teljesítmény, amelyet itt ma elismerésben részesítünk, nemcsak a Ti dicsőségetek. Köszönet érte szüleiteknek, s oktatóitoknak egyaránt, hogy a munka szeretetére, becsületére neveltek Benneteket. Hogy megértették Veletek az életben való boldogulás egyik legfontosabb törvényét s igazságát: „Jót s jól. Ebben áll a nagy titok.”
Végezetül köszönet a Szakma Sztár program mindenkori lelkiismeretes szervezőinek és résztvevőinek közösségi céljaink beteljesítéséhez való fontos hozzájárulásukért; azért, hogy a pályaválasztás súlyos döntése elé évről évre frissen érkező fiatalokban sikeresen ébresztenek kedvet valamely szakma, valamely hivatás iránt.
Tavalyhoz képest idén csaknem tíz százalékkal nőtt a szakvizsgázók száma. Ennyivel több fiatal fog segíteni abban, hogy gyarapodó társadalom, értékteremtő közösség maradhassunk. Köszönet érte mindenkinek!
Gratulálok minden díjazottnak, további jó tanulást, jó munkát, sikereket és itthon való boldogulást kívánok mindannyiuknak! Isten áldja Önöket!
Sajtóiroda
25 de mayo de 2018