Tisztelt Képviselő Úr, tisztelt Szószóló Hölgyek és Urak!

A 2014. évi országgyűlési képviselői választások eredményeként – az új Alaptörvény, a nemzetiségek jogairól szóló törvény és további választási jogszabályok értelmében – a rendszerváltozást követően először ülhettek be az Országgyűlés padsoraiba Magyarország valamennyi törvényben elismert nemzetiségi közösségének parlamenti szószólói. Nevezetesen – és a magyar abc sorrendjében – a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségi országgyűlési szószólók, akik a 16 parlamenti bizottság sorába illeszkedően létrehozták a magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságát is.

Az elmúlt négy esztendőben a magyarországi nemzetiségi érdekképviselet egy olyan új alapintézményét hoztuk létre közösen, amely több okból is régóta esedékes volt.

Esedékes volt, hiszen a magyar Országgyűlés ezzel több, mint két évtizedes alkotmányos mulasztását pótolta. Esedékes volt, mert a parlamentáris demokrácia keretei között a legfőbb népképviseleti szervben, az Országgyűlésben nemcsak az etnikai többség, hanem az etnikai kisebbségek érdekeinek is megfelelő módon ki kell fejeződniük. Esedékes volt azért is, mert a nemzetiségi kérdések igazságos és méltányos kezelésére való törekvés nélkül meggyőződésünk szerint nincs, nem lehet zavartalan államközi együttműködés egy olyan térségben, mint Kelet-Közép Európa, amely a XX. században nagy árat fizetett a rendezetlen nemzetiségi ügyek miatt.

Ezen megfontolásokból hoztuk tehát létre a nemzetiségek országgyűlési szószólói intézményét, és a ma esküt tévő új szószólók feladata lesz, hogy – az elmúlt négy esztendő tapasztalatainak birtokában – folytassák, fejlesszék és erősítsék a nemzetiségi érdekképviseletet az Országgyűlésben.

Köszönöm mindazon szószólók munkáját, akinek a megbízatása a mai nappal megszűnik, és köszöntöm mindazon szószólókat, akik folytatják vagy most kezdik meg tevékenységüket.

A szószólók alkotta nemzetiségek bizottsága az elmúlt parlamenti ciklus egyik legaktívabb testületének bizonyult. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága – az Országgyűlés állandó és sajátos feladatkörrel rendelkező testületei közül egyedüliként – elnökén vagy elnökhelyettesén keresztül rendszeresen részt vett a Házbizottság munkájában. Jelentős mértékben ennek köszönhető, hogy az Országgyűlés az elmúlt ciklusban összesen 64 olyan napirendi pontot tárgyalt, amelynek megvitatásában – érintettségük okán – részt vehettek a nemzetiségi szószólók is.

A nemzetiségi bizottság 10 önálló törvénymódosító indítványt nyújtott be, közöttük a nemzetiségek jogairól szóló törvény két évnyi előkészítő és egyeztető munkát igénylő, csaknem teljes parlamenti támogatással elfogadott tervezetét.
Egyhangú képviselői támogatást kapott a bizottság országgyűlési határozati javaslata a Minority SafePack nevet viselő, kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására, amely a közelmúltban eredményesen zárult több mint egy millió aláírás megszerzésével, az európai őshonos nemzetiségek jogvédelmének érdekében.

Külön köszönet ezért a példaértékű erkölcsi és politikai támogatásért, amit ebben az ügyben a magyarországi nemzetiségi közösségeink nyújtottak a nemzetiségi kisebbségi keretek között élő, összességében több mint 50 milliós lélekszámú európai uniós polgárnak, közöttük a külhoni magyarságnak is.

A nemzetiségi bizottság munkájával erősítette az országgyűlési szószólók által képviselt nemzetiségi közösségek anyaországaival ápolt parlamenti kapcsolatokat is.

A szószólók teljes jogú tagokként vettek részt az Interparlamentáris Unió magyar baráti tagozatainak munkájában, hatékonyan segítették elő a népeink közötti barátsági napok létrejöttét és egyéb politikai, kulturális összekötő szálak erősítését.

Kiterjedt kapcsolatrendszerének és következetes munkájának köszönhetően a nemzetiségi bizottságnak törvényalkotási eredményei mellett sikerült azt is elérnie, hogy a 2014-es, nem egészen 4 milliárd forintot kitevő nemzetiségi önkormányzati, intézményi és pályázati költségvetési támogatások az idei cikluszáró, 2018-as esztendőben több, mint két és félszeresükre közel 10 és fél milliárd forintra emelkedjenek.

Összességében elmondható, hogy az 1990 utáni Országgyűlés első nemzetiségi bizottsága és annak nemzetiségi szószóló tagjai egy újszerű törvényalkotási korszakot megalapozó, tisztességes jogalkotási munkát végeztek, amellyel kivívták az előző parlament képviselőinek és frakcióinak elismerését.

A bizottság második országgyűlési ciklusának küszöbén ennek tudatában láthat neki munkája folytatásának a mandátumát megőrző bolgár, roma, román, ruszin, szerb és szlovén nemzetiségi szószóló.
Új minőségként jelenik meg a bizottság és az Országgyűlés munkájában az az örvendetes körülmény, hogy a hazai német nemzetiségi közösség élni tudott a választójogi törvény által biztosított lehetőségével, és korábbi nemzetiségi szószólóját, Ritter Imre urat immár nemzetiségi listáról kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi képviselőként küldi az Országgyűlésbe. Engedjék meg, hogy ezúton is gratuláljak képviselő úrnak a nemzetiségi bizottság elnökévé történő jelöléséhez is.

A korábbi parlamenti ciklus tapasztalataival felvértezett nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószólók tehát az újonnan megválasztott görög, horvát, lengyel, örmény, szlovák és ukrán szószólótársaikkal együtt folytathatják az elmúlt négy esztendő munkáját.

Az Önök előtt álló feladatok elvégzéséhez, hazánk és a magyarországi nemzetiségi közösségek boldogulásáért kifejtendő erőfeszítéseikhez!

Isten áldja meg Önöket!