Tisztelt Háromkútiak, Hölgyeim és Uraim!

Kedves Gyerekek!
Vannak a világon települések, ahová bonyolult számozással ellátott utakon, labirintusszerű körgyűrűkön, légi folyosókon és vasúti terminálokon érkezhet az utazó, és ahol igazodási pontokként nagy áruházak állnak, ahol a szennyezett levegő és víz tisztítását ígérő sokféle gépet lehet vásárolni. Vannak a világon közösségek, ahol a gyerekáldást nemcsak terhességnek nevezik, hanem annak is gondolják, ezért aztán bezárnak az iskolák, és a kiürülő templomok magányos műemlékekké vagy szórakozó helyekké vagy kiállítótermekké válnak.
A Háromkútra utazót a következő útbaigazítás viszi a céljához: „Gyimesközéploktól Hidegségpatakán át Barackosig 10 km, onnan Farkaspallóig 10 km, tovább a sugói elágazásig szűk 3 km, majd át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km.”

Háromkúton a tájnak nem nyilvántartási azonosítószáma, hanem neve van; a levegő és a víz kristálytiszta, a templom nem kiüresedő műemlék, hanem szűkőssé váló, élő tájékozódási pont. A háromkútiak a gyermekáldást úgy nevezik, hogy az „asszonynak jövője van”, ezért az iskola nem bezár, hanem mindig kinyit, akkor is, ha árvíz, akkor is tűzvész pusztítja.

A kis lélekszámmal, de nagy lélekkel rendelkező Háromkút igazi európai határtelepülés: nemcsak két megye, Hargita és Neamc, nemcsak két országrész, Erdély és Moldva és nemcsak két nemzet, a magyar és a román közösség etnikai határán, hanem az élhető és élhetetlen, az önmagát vállaló és az önmagát feladó európai világ jelképes határának jó oldalán, vagyis az Élet oldalán fekszik.

Háromkúttól és a háromkúti emberektől igen sokat lehet tanulni, ezért a magunk részéről köszönjük a megtiszteltetést, hogy a mai tanévnyitón és a háromkúti iskola épületének avatásán az Önök vendégei lehetünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A tudósok az élhető jövő feltételeként szokták említeni a természet és a társadalom rendjének megőrzését, a különféle energiaforrások ésszerű használatát, az emberiség úgynevezett ökológiai lábnyomának csökkentését, azaz a látványosan és érzékelhetően megsebzett és romló természeti környezetünk védelmét.

Azonban van még valami, amiről kevesebb szó esik, ám ami nélkül nincs emberi méltósággal élhető jövő sem Európában, sem azon kívül: a valódi értékeken alapuló, erkölcsös egyéni és közösségi azonosságtudat.
Helyes értéktudat nélkül nincs azonosságtudat, azonosságtudat nélkül nincs igazi közösség, közösség nélkül pedig nincs, nem lehet értelmes egyéni élet sem.

Az értéktudatot és azonosságtudatot az anyanyelv, a család, az iskola alapozza meg, majd a nemzeti és a hitbéli közösségek erősíthetik.
Aki támadja az emberek jogát az anyanyelvükhöz, aki rombolja a családi, vallási és nemzeti közösségeket, aki veszélyezteti az iskolai oktatás által megőrizhető és a következő nemzedékek számára továbbadható és gyarapítható közösségi tudást, az roncsolja az emberek azonosságtudatát, és merényletet követ el az élhető jövő ellen.

Ez a veszély napjainkban minden európai embert, magyart és románt egyaránt fenyeget.

Európai azonosságtudat ugyanis nincs, nem létezik az európai nemzetek azonossságtudata nélkül, miként a versenyen alapuló világban európai teljesítmény sincs az európai nemzetek teljesítménye nélkül. Ahogy nem létezik nemzeti szűkkeblűségre épülő európaiság, úgy nem létezik, mert nem létezhet a nemzetek nélküli európaiság sem.

Megalapítói az Európai Uniót ezért helyezték a kereszténység értékeinek és az európai nemzetek együttműködésének fundamentumára. Ez akkor is így van, ha manapság az Európai Unió nem tud mit kezdeni sem keresztény örökségével, sem a nemzeti önazonosság kérdésével – sőt egyre inkább már a tagállami szuverenitás és a közös demokratikus döntéshozatal összefüggésének problémáival sem. Márpedig Európa keresztény önazonosságának visszaépítése nélkül, az éppen a keresztény hit és erkölcs, mint közös nevező által meghatározott nemzeti kultúrák erősítése nélkül, a nemzeti ellentéteknek a kölcsönös tisztelet- és megbecsülés alapján való feloldása, a kisebbségben élő mintegy negyvenmillió európai polgár nemzeti közösségeinek autonómiához való jogának elismerése nélkül az Európai Unió nem válhat a világ jövőjét meghatározni képes erős gazdasági, politikai és kulturális együttműködési rendszerré.

Az élhető európai jövő érdekében minden nemzeti közösségnek gazdaságilag és kulturálisan növelnie kell teljesítményét, ennek érdekében az európai nemzeteknek – magyaroknak és románoknak egyaránt – egymás érdekeit nem sértő módon összpontosítaniuk kell erejüket.

Mi, magyarok, napjainkban ezt tesszük.

Olyan államot építünk, amely segíteni tud a magyarokon Budapestől Háromkúton át Clevelandig, hogy összpontosítani tudják lelki, szellemi és anyagi erejüket.

Mi, magyarok, erőt akarunk adni egymásnak, és erőt akarunk meríteni egymásból azért, hogy mindenhol megmaradjunk és gyarapodjunk a szülőföldünkön, azért hogy értékeiben erősíthessük és javaiban gyarapíthassuk az Élet oldalán álló Európát, a mi igazi Európánkat. Számunkra ez a határokon átívelő magyar nemzeti együttműködés értelme és célja.

Tisztelt Honfitársaim!

A szavaknak mindig a tettek adják meg a súlyát. A háromkúti iskola újáépítése egy ilyen tett. Apró lépés az európaiaknak, de lélekerősítő lépés a magyaroknak. Voltak magyarok Háromkúton, Székelyföldön, Erdélyben, Magyarországon, akik fontosnak tartották az iskolaépület nélkül maradt magyar gyerekek sorsát, és cselekedni tudtak az új iskola felépítése érdekében.

Köszönet ezúton is minden önzetlen segítőnek, köszönet a kitartásért, a hitért és az akaratért!

Kedves háromkúti gyerekek!

Kívánom, hogy az iskola hajlékot biztosítson Nektek arra, hogy megismerhessétek önmagatokat.
Segítsen benneteket abban, hogy magyar anyanyelvetek és magyar kultúrátok kincsei életreszóló erőt adjanak Nektek.
Segítsen ez az iskola abban is, hogy felfedezhessétek a világot, és így pontosan megértsétek, milyen nagyszerű és értékes hely a Ti szülőföldetek.

Tanuljatok úgy, hogy bárhovás is állítson benneteket a Jóisten rendelése jól képviselhessétek egyszer az önmagát megőrizni képes és mindig az Életre szavazó magyarságot és európaiságot.

Kedves Barátaim!

Lucian Blaga, a nagyszerű román költő szerint „az örökkévalóság falun született”.

Kívánom mindannyiunk, minden jószándékú európai, magyar és román ember érdekében és javára maradjon meg Háromkút is az örökkévalóságnak, jövőt váró magyar közösségként!

Adja Isten, hogy így legyen!