Az Országgyűlés elnöke szerint az UNESCO Világörökségi Bizottságának kitüntető figyelme a magyar Országház épülete mint közös kulturális kincs iránt nemcsak az elődök iránt érzett tiszteletet és elismerést indokolja, hanem bizakodásra is feljogosít a jövőt illetően.

"Az UNESCO világörökségi programja ugyanis az elmúlt évtizedekben kétségbevonhatatlanul bebizonyította, hogy a nemzetek közötti, azaz nemzetközi értékek és érdekek nem állnak szükségszerűen szemben a nemzeti értékekkel és érdekekkel" - fogalmazott Kövér László, hozzátéve: a globalitás és a lokalitás nem egymás ellenségei, hanem egymás alkotóelemei, lokalitás nélkül gyökértelen a globalitás, míg utóbbi nélkül elveszíti mércéjét és egyetemes értékét a lokalitás.

Bízzunk benne, hogy az UNESCO által a kultúrpolitikai területen megvalósított értékharmónia a globalitás és lokalitás között követendő lehet egyéb területeken, például a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is - mondta a házelnök, megjegyezve: így a politikai eliteknek sikerülhet helyes válaszokat adni átfogó politikai, gazdasági, erkölcsi alapkérdésekre Európában és a nagyvilágban egyaránt.

Kövér László arra kérte Irina Bokova főigazgatót, tolmácsolja az UNESCO-nak, hogy a világörökség részét képező magyar Országházat a jövőben is a jó gazda gondosságával kívánják megőrizni és környezetét fejleszteni.

A nehéz pénzügyi helyzet dacára Steindl Imrének, az Országház tervezőjének korabeli térszerkezeti tervei alapján kívánjuk újjáépíteni az épület előtti Kossuth teret, ötvözni kívánjuk a hagyományt a korszerűséggel, reményeink szerint erősítve ezzel az Országház világörökségi vonzerejét - fogalmazott Kövér László.

Forrás: MTI