A parlamenti elnök azt követően közölte ezt újságírókkal, hogy kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az uniós illetékessel.

Hozzátette: minden témára vonatkozóan értésre adta azt, hogy a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.

Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e félévben esedékes találkozóira.

Elmondása szerint Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.

A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a "harmadik lába" az uniós együttműködésnek.

Egy kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén. Ebben a félévben megpróbálnak létrehozni olyan konzultatív fórumokat a nemzeti parlamentek között, hogy tudjanak is élni ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.

Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.

Mint mondta, a személyes találkozóval is demonstrálni kívánta, hogy olyan kérdésről van szó, amely "az egész magyar közvéleményt érdekli, és ... azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben konszenzus van Magyarországon".

Kövér László úgy értékelte: világosan lehetett érzékelni, hogy a biztos szimpátiával viseltet a magyar álláspont iránt, és igyekszik kompromisszumra juttatni a témával kapcsolatos szempontokat.

E témáról közleményt adott ki Áder János (Fidesz) európai parlamenti képviselő is. Eszerint a találkozón ő azt hangsúlyozta, hogy a cianidos aranybányászat betiltása és a környezetvédelmi biztos által kiemelten fontosnak tartott erőforrás-hatékonyság kérdése szorosan összekapcsolódik. Példaként említette, hogy az elektronikai hulladékok újrahasznosítása lényegesen több értékes nyersanyagot biztosít az európai ipar számára, hiszen míg egytonnányi mobiltelefon hulladékból közel 300 gramm, addig a hagyományos cianidos technológiával egy tonna ércből csupán 2 gramm arany nyerhető ki, hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot keletkeztetve. Kiemelte azt is, hogy egyetlen, a hulladékok újrahasznosításra szakosodott belga óriásvállalat lényegesen több munkahelyet tudott teremteni, mint amit a cianidos aranybányászat Európa-szerte egyébként biztosítana.

Kövér László és Potocnik kitértek a környezetvédelmet érintő egyéb EU-elnökségi témákra is.

Az Országgyűlés elnöke továbbá meghívta a biztost arra a parlamentközi ülésre, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.

Forrás: MTI