A LXXII. COSAC plenáris találkozó nyitóbeszéde
Országház, Felsőházi terem
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Isten hozta Önöket a COSAC 72. plenáris ülésén, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége parlamenti együttműködésének negyedik konferenciáján.
Az előző magyar elnökség idején, 2011 májusában – amikor először volt lehetőségem a COSAC konferenciáját megnyitni – nagyon távolinak tűnt a második magyar elnökség, de nagy öröm számomra, hogy ismét köszönthetem az Országházban a tagállamok nemzeti parlamentjei európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak küldöttségeit.
2011-ben még minden jobb volt. Nemcsak azért, mert mindannyian tizenhárom esztendővel fiatalabbak voltunk, hanem azért is, mert az Európai Unióban akkor csak egyetlen kihívást, a 2008-as pénzügyi világválság hatásait kellett kezelnünk. Az elmúlt tizenhárom évben azonban válságok sora zúdult Európára és a világra: illegális migráció, világjárvány és európai földön egy világháború veszélyével fenyegető regionális fegyveres konfliktus. Mindezen válságok magukkal hozták annak veszélyét is, hogy az Európai Unió a béke, a demokrácia és a jólét tervéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik.
Önök is pontosan ismerik a gazdasági folyamatokat és adatokat. A téves brüsszeli szankciós politika hatására a tavalyi évben az Európai Unió GDP-je 0,2 százalékkal emelkedett, míg az orosz GDP 3,6 százalékkal. Az Unió vezetésének téves gazdaságpolitikája miatt az EU részesedése a világ GDP-jéből évről évre csökken. Az EU-ban az elektromos áram ára 2-3-szor, a földgáz ára 4-5-ször nagyobb, mint az USA-ban. Ez az európai ipar súlyos versenyhátrányához vezet. Az Unió brüsszeli vezetésének téves migrációs politikája társadalmi destabilizációt eredményez Nyugat-Európában, ami társulva az Unió gazdasági destabilizációjának hatásaival, veszélybe sodorhatja az Európai Uniónak, mint szervezetnek a létét.
Meggyőződésem, hogy napjainkban a hazáját és Európát szerető és szolgáló minden felelős európai politikusnak a legfontosabb feladata, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk, hogy az Európai Uniót megőrizzük annak az érték- és érdekközösségnek, amelynek az alapítói létrehozták.
2011 óta jelentősen kibővült a COSAC résztvevői köre, elsősorban a tagjelölt országok számának növekedése miatt, és bízom benne, hogy majd a harmadik magyar elnökség idején már az EU tagországok száma miatt lesz nagyobb a konferencia résztvevőinek száma.
Örömmel tudatom Önökkel, hogy a mostani elnökségi félévben eddig megvalósított három konferenciánk – a COSAC elnökeinek júliusi tanácskozása, a szeptemberi közös kül-, biztonság- és védelempolitikai konferencia és az október eleji gazdaságpolitikai konferencia – sikeres volt.
A magyar Országgyűlés által megszervezett elnökségi eseményeken többszáz képviselő vett részt a tagállami, tagjelölt és egyéb meghívott országok parlamentjeiből illetve az Európai Parlamentből, akik nyitottak voltak az EU-t érintő aktuális kihívásokról való eszmecserére, egymás – akár azonos, akár különböző – álláspontjának megismerésére.
Az idei félév kiemelkedő parlamentközi eseménye az egyetlen – az uniós alapító szerződésekben is elismert és nevesített – állandó parlamentközi konferencia, a 72. plenáris COSAC megszervezése. Eseményünk első és legfontosabb napirendi pontja: a magyar elnökség programja és eredményei.
Engedjék meg, hogy tolmácsoljam Orbán Viktor miniszterelnök úr üdvözletét, aki személyesen szerette volna tájékoztatni Önöket az elnökséggel kapcsolatos eddigi fejleményekről, azonban Georgiába kellett utaznia. Így ma őt a kormány európai ügyekért felelős minisztere, Bóka János úr fogja helyettesíteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogyan az elnökségi program is rögzíti: Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az elnökséget. A kontinensünket és az Európai Uniót komoly próbatétel elé állítja a szomszédságunkban zajló háború, az illegális migráció, a demográfiai folyamatok, a sérülékeny biztonsági helyzet, a nemzetközi ellátási láncok sebezhetősége, a globális versenytársaktól való leszakadás illetve a klímaváltozás hatásai és a természeti katasztrófák. Bízunk abban, hogy a magyar elnökség alatt sikerül közelebb kerülni a megfelelő közös válaszok megtalálásához e kihívásokra.
Elnökségünk egybeesik az intézményi átmenet időszakával, és alig több mint egy hónap múlva egy jelképes évfordulóhoz érünk: december 1-jén lesz 15 éve, hogy hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés. A Lisszaboni Szerződés által bevezetett reformok közül kiemelendő a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése az európai uniós döntéshozatali folyamatokban. Pontosabban: annak szándéka, amely azonban nem ért célt, elsősorban a Bizottság illegitim, a tagállami hatásköröket elvonni akaró politikája miatt. 15 év távlatából érdemes áttekinteni a szubszidiaritás-vizsgálati eljárások hatékonyságát is.
Önök, mint e téma szakértői, ezt meg is tehetik a konferencia második szekciójában.
A Lisszaboni Szerződés újításai közül hadd tegyek említést az európai polgári kezdeményezésről, amely a demokratikus véleménynyilvánítás fontos eszköze lehetne. A legfrissebb statisztikai adatokból az látszik, hogy 2012 és 2024 között 116 kezdeményezést vettek nyilvántartásba, azonban ezek közül csak 10 jutott el addig, hogy hivatalos választ kapjon az Európai Bizottságól.
Miért nincs egyelőre értékelhető eredménye ezeknek a kezdeményezéseknek? Sajnos sok a sikertelen aláírásgyűjtés, azonban az Európai Bizottság a sikeres kezdeményezések esetében is gyakran politikai okokból elutasító. Hadd említsek itt egyetlen példát: a Minority Safe Pack, az „Egymillió aláírás Európa sokszínűségéért” elnevezésű érvényes, és az Európai Parlament által is támogatott polgári kezdeményezést. Érthetetlen módon az Európai Bizottság a kezdeményezés által felvetett – részletesen kidolgozott – intézkedések egyikében sem tartotta szükségesnek jogalkotási javaslat előterjesztését, holott több mint 40 millió, nemzeti kisebbségi élethelyzetben lévő európai ember – nem utolsósorban európai választópolgár és adófizető – jogegyenlőségi igényéről van szó.
Bízom abban – bár erre semmi jel sem utal –, hogy az újonnan felálló Európai Bizottság hozzáállása változni fog a jövőben, és hatásköreit nem önkényesen, hanem az uniós szerződésekkel összhangban gyakorolja majd.
A konferencia harmadik szekciója az európai demográfiai folyamatokkal foglalkozik. Vitathatatlan, hogy a demográfiai változások mélyreható hatással vannak nemcsak az EU gazdaságára, jóléti rendszereire, gyarapodására, ellenálló képességére és versenyképességére, hanem összességében az európai civilizáció fennmaradásának hosszú távú esélyeire is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a demográfiai kérdések kezelése alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, azonban az EU népessége csökkenésének és folyamatos elöregedésének megállítása érdekében uniós szinten is foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel. A megoldást nem a migráció ösztönzése jelenti, hanem az európai családok gyermekvállalási szándékénak a támogatása.
A parlamentközi események szinte állandó témájává vált az európai biztonság és védelem. Magyarország kiemelt figyelmet fordít a határvédelemre, az illegális migráció megfékezésére és a belső biztonság növelésére, ami hozzájárul az EU egészének stabilitásához. A biztonság és stabilitás szempontjából nem feledkezhetünk meg az EU bővítéséről sem, amely kapcsán nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy most már valóban érdemi előrelépésre lenne szükség. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal következetes és kettős mérce nélküli megközelítést kell alkalmazni. Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkánon nem várhatunk tovább, a tárgyalásokon elől járó országokat, így különösen Szerbiát és Montenegrót mielőbb fel kell venni tagjaink közé.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Engedjék meg, hogy röviden utaljak a hátralévő parlamentközi eseményeinkre az elnökséghez kapcsolódóan. Novemberben, az Európai Parlamenttel együttműködésben valósítjuk meg az Europol Közös Parlamenti Ellenőrző Csoport 15. találkozóját Brüsszelben. December elején itt, Budapesten egy külön konferenciát szánunk a kontinensünk jövője szempontjából kulcsfontosságú kulturális örökség és nemzeti identitás témaköreinek megvitatására. EU-elnökségünk parlamenti vetülete átnyúlik 2025 első felére is, hiszen 2025 májusában az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáját rendezzük itt, ebben a teremben, amelyre természetesen várom majd parlamentjeik elnökeit.
Tisztelt Kollégák!
Nem mondok újat Önöknek azzal, hogy Magyarország az erős nemzetállamok együttműködésén alapuló erős Európai Uniót tartja a jövőben is követendő célnak. Ez azonban egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy a közös európai kihívásokra közös válaszokat találjunk. Ezekhez azonban csak nyílt, őszinte, demokratikus vitákon keresztül juthatunk el, nem pedig az eltérő véleményt képviselők megbélyegzése és kirekesztése révén. Egy igazi kereszténydemokrata politikust, Robert Schumant idézve: „Európa a kiteljesedést hozta meg az emberiség számára. Neki kell hát új utat mutatnia, a mások leigázására irányuló törekvések helyett a kultúrák sokféleségének elismerése révén, mely kultúrák minden egyes képviselője kölcsönös tisztelettel viseltetik a többiek iránt.”
Magyarország ezt a tiszteletet tanúsítja mindenki felé, és várja el mindenki részéről!
Tartalmas eszmecserét kívánok!