Magyarország Tiszteletbeli Konzuljainak V. Konferenciájára
ZÁRÓBESZÉDT
Magyarország Tiszteletbeli Konzuljainak V. Konferenciájára
(Felsőházi terem, 2013. szeptember 17.)
Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak!
Kedves Vendégeink!
Megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés elnökeként a magyar nemzet történelmét és jövőjét egyaránt jelképező Országházban köszönthetem a hazánkat képviselő tiszteletbeli konzulokat immár ötödik konferenciájukon. A ma véget érő rendezvény során a szervezők változatos helyszíneken tartalmas hivatalos és protokolláris programokat és azt kiegészítő élményeket igyekeztek biztosítani az Önök számára, akik sokfelé, nemegyszer különleges körülmények között széleskörű és sokrétű feladatokat látnak el tiszteletbeli konzulként. Bízom benne, hogy a szervezők sikerrel jártak és Önök nem csak hasznosnak, de kellemesnek is értékelték a nálunk töltött időt.
Megragadom az alkalmat, hogy röviden szóljak az Országgyűlés tevékenységéről, mindenekelőtt az elmúlt három év során végzett intenzív törvényhozó munkájáról, amely mellett – a parlamenti demokrácia normáinak megfelelően – a képviselők rendszeresen meghallgatták a kormányt is a kabinet munkájáról és terveiről. A 2010. évi országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot. A két kormánypárti frakció, a Fidesz és a KDNP a választópolgárok akaratából kétharmados többséget szerzett. Ellenzéki oldalon három frakció alakulhatott meg: az MSZP, a Jobbik és az LMP. Mostanra növekedett a függetlenek száma, elsősorban az ellenzéki képviselőcsoportokból történt kiválások eredményeképpen: az induló egy fővel szemben jelenleg 27 független képviselő van.
Az alakuló ülés óta – a szeptember 9-én kezdődött jelenlegi ülésszakig – az Országgyűlés összesen 1105 önálló indítványt fogadott el az alábbi bontásban:
262 új törvény, 465 törvénymódosítás (a kettő együtt: 727 törvény – ezen belül 123 nemzetközi szerződést hirdetett ki), 375 országgyűlési határozat, 3 politikai nyilatkozat.
A kormányváltás óta eltelt három évben a törvényalkotásra az átfogó alkotmányos és gazdasági reformok véghezvitelének, a társadalmi-, gazdasági-pénzügyi élet, valamint a szociális rendszer – mindezeken keresztül pedig a jogrendszer egésze – átalakításának terhe hárult.
Az alkotmányos rendszer átalakításának új korszakát jelentette a 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény, majd az ezzel összefüggő sarkalatos törvények elfogadása. Az új Alaptörvény megalapozta a rendszerváltást követően kialakult jogrendszer megújítását, átalakítását. Egyben meghatározta azokat a témaköröket, amelyeknek részletes szabályozását sarkalatos törvényekben kell az Országgyűlésnek elfogadnia. Ezek egyik csoportja a demokratikus intézményrendszer olyan fundamentumait szabályozza, mint a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészség és a helyi önkormányzatok, vagy az országgyűlési képviselők választása és a választási eljárás. Kiemelendő, hogy a választójogi törvény az országgyűlési képviselők számát 199-ben határozta meg, csaknem felére csökkentve ezzel a korábbi létszámot.
Sarkalatos törvények szabályoznak további meghatározó nemzeti ügyeket, mint a Magyar Nemzeti Bank, a nemzeti vagyon, Magyarország pénzügyi, illetve gazdasági stabilitása, a honvédség, a társadalmi és erkölcsi értékeket közvetítő egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek vagy a nemzetiségek jogállása. Az Országgyűlés – bel- és külpolitikai viták kereszttüzében – újraszabályozta a sajtószabadsággal, a médiatartalmakkal és médiaszolgáltatásokkal, a tömegkommunikációval és ezek felügyeletével kapcsolatos joganyagot is. A területi közigazgatás szervezete, valamint a felügyelet szabályai ugyancsak alapvető változáson estek át a járások létrehozásával, valamint a kormányhivatalok kialakításával. A helyi- és megyei önkormányzati feladatok szintén széles körben változtak egyes önkormányzati intézmények és feladatok állami átvételével, ezzel párhuzamosan pedig sor került az önkormányzatok adósságrendezésére, azaz adósságuk állami átvállalására.
Alkotmányos alapjogokat érintő törvényt fogadott el az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Külön kiemelendő, hogy az Országgyűlésről szóló törvény megalkotásával, valamint a házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításával a parlament a saját működését is lényegében újraszabályozta.
A tiszteletbeli konzulok napi tevékenységét közvetlenül is érintik a társadalom és a gazdaság alapvető viszonyait szabályozó úgynevezett kódexek. Az Országgyűlés a jelenlegi ciklusban több olyan törvénykönyvet és azokkal összefüggésben egyéb törvényeket is elfogadott, amelyek egy-egy jogterületet, gazdasági-társadalmi, családi, munka- és egyéb viszonyokat átfogóan hivatottak szabályozni. Ebben a körben kell említeni a 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyvét, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításait.
Új Büntető Törvénykönyv lépett hatályba 2013. július 1-jén. Kiemelkedő a polgárok számos életviszonyát érintő új Polgári Törvénykönyv elfogadása is, amely 2014. március 15-én lép hatályba.
Jelentős törvények születtek a hatékonyabb és gazdaságosabb állam megteremtését célzó kormányzati átszervezésről, az adókról, az oktatásról, az egészségügyről, az egészségügyi és agrárkamarákról, a nyugdíjrendszerről, valamint foglalkoztatást ösztönző és a foglalkoztatottak számának lényeges emelését célzó intézkedésekről. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény megteremtette annak feltételrendszerét, hogy a magyar termőföld a megnyíló uniós földpiaci szabályozás mellett is a hazai családi gazdálkodók tulajdonában maradjon. Az állampolgárok mindennapi életfeltételeit javító jogszabályok közé tartoztak például a rezsicsökkentést, valamint a nemdohányzók védelmét szolgáló törvények.
Kedves Vendégeink!
Az Alaptörvény D) cikke kimondja, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. Ezen a területen olyan nagy jelentőségű átalakítások indultak, mint a határon túli magyarok számára a kedvezményes honosítás lehetőségének csaknem egyhangú parlamenti megszavazása, és ahhoz kapcsolódóan számukra a választójog kiterjesztése. Ennek köszönhetően, a magyar nemzet határokon átnyúló, európai keretekben való újraegyesítésének lehetünk a tanúi: világszerte immár több mint 500 ezer, túlnyomórészt a hazánktól elszakított területeken élő magyar honfitársunk adta be honosítási kérelmét.
Kérem Magyarország tisztelt jelenlévő konzuljait, ahogy eddig is segítették a nagykövetségek és a főkonzulátusok munkáját az állampolgársági ügyekben, tegyék azt ugyanolyan állhatatosan a választásokra való regisztráció praktikus ismereteinek terjesztésével, az arról való tájékoztatással!
Sor került parlamentünk történetében az első alkalommal a Nemzeti Összetartozás Bizottságának megalakítására és a trianoni békediktátum napjának (június 4.) a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítására, valamint a külhonban a magyarság-megőrző programokat támogató Bethlen Gábor Alapról szóló törvény elfogadására.
Másik oldalról kapcsolódik ehhez a témakörhöz, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve az Országgyűlésben kedvezményes kvóta alapján választott nemzetiségi képviselők, illetve az így képviselethez nem jutó nemzetiségek részéről nemzetiségi szószólók fogják ellátni a hazánkban élő más nemzetiségek korábban hiányzó parlamenti képviseletét. A kormány kezdeményezése alapján elfogadott törvények tehát mind a határon túli magyarok, mind a határainkon belül élő nemzetiségek helyzetén javítottak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogy láthatják az Országgyűlés az elmúlt három évben gigantikus, hogy ne mondjam Guiness rekordokba illő teljesítményt mondhat magáénak, legalábbis, ami az elfogadott törvények számát illeti. Ha szabad ezt a szerénytelen megjegyzést tennem: a munka mennyiségével a hibák mennyisége, szerencsére nem azonos nagyságú és arányú, tehát ahhoz képest, hogy amilyen tempóban és amennyi törvényt elfogadtunk nagy hibát nem követtünk el.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt 25 évben tiszteletbeli konzuljaink hatékonyan támogatták a magyar külképviseletek munkáját. Önök helyismeretük, személyes tekintélyük és befolyásuk révén mással nem pótolható szerepet töltenek be a gazdasági és üzleti kapcsolatok előmozdításában, a magyar kultúra értékeinek, tudományos eredményeinek ismertetésében és népszerűsítésében.
Köszönjük mindazt a támogatást, amit a bajba jutott magyar állampolgároknak nyújtanak szerte a világban. Számítunk Önökre a külföldön élő magyar közösségek összefogásában, a külföldi magyar emlékek felkutatásában és megőrzésében.
Külön köszönöm azt a gondos szervezést és szívélyes légkört, amelyben az Országgyűléstől kiutazó delegációink minden alkalommal részesülnek, akárhányszor Önökkel kapcsolatba kerülnek. Az elmúlt két napban első kézből, a legmagasabb szintű vezetőktől kaptak tájékoztatást Magyarország fő célkitűzéseiről, külpolitikai, külgazdasági, nemzetpolitikai törekvéseiről. Bízunk abban, hogy a konferencián elhangzottak segítségükre lesznek közös munkánkban. Segítsenek továbbra is „kaput nyitni” országuk politikai, gazdasági és kulturális köreihez – különösen a távolabbi régiókban, nagyobb vidéki városokban, ahová nagykövetségeink csak korlátozottan érnek el!
Kedves Barátaink!
Önök között jó néhányan vannak, akiket a sors talán akaratuk ellenére sodort távol Magyarországtól, jó néhányan, akiknek szülei, nagyszülei ették az emigránsok néha keserű kenyerét, most választott új hazájukban szolgálják az óhazát, azt a közösséget, amelyből vétettek.
Köszönjük Önöknek, hogy segítenek összetartani a magyarságot, melyet földrajzi jelenléte alapján nyugodtan mondhatok világnemzetnek. És vannak Önök között még többen, akik vérségi, leszármazotti kötelékek nélkül érzik magukat közel hozzánk, talán, mert megérezték, hogy mit jelent magyarnak lenni. Megismerték és megszerették Magyarországot és a magyarokat, és becsülik azt a teljesítményt, amit ez az ország, ez a nép a magáénak tudhat. Köszönet Önöknek, hogy segítenek megismertetni a mi értékeinket a világban mindenütt, segítenek nekünk barátokat szerezni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Konferencia többi házigazdája nevében is köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat, és aktív részvételükkel, hasznos, tartalmas hozzászólásaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel lehetővé teszik számunkra, hogy érdemben, minél magasabb színvonalon tudjuk támogatni az Önök munkáját, tevékenységét.
Magyarországnak továbbra is szüksége van az Önök kivételes hozzájárulására célkitűzéseink megvalósításában. Kérem, hogy továbbra is legyen töretlen a Magyarország iránti elhivatottságuk! Kívánok ehhez a munkájukhoz sok sikert, és természetesen egyéb közéleti és gazdasági-üzleti tevékenységükben további eredményeket, boldogulást és jó egészséget!
Isten áldja mindannyiukat!
Magyarország Tiszteletbeli Konzuljainak V. Konferenciájára
(Felsőházi terem, 2013. szeptember 17.)
Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak!
Kedves Vendégeink!
Megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés elnökeként a magyar nemzet történelmét és jövőjét egyaránt jelképező Országházban köszönthetem a hazánkat képviselő tiszteletbeli konzulokat immár ötödik konferenciájukon. A ma véget érő rendezvény során a szervezők változatos helyszíneken tartalmas hivatalos és protokolláris programokat és azt kiegészítő élményeket igyekeztek biztosítani az Önök számára, akik sokfelé, nemegyszer különleges körülmények között széleskörű és sokrétű feladatokat látnak el tiszteletbeli konzulként. Bízom benne, hogy a szervezők sikerrel jártak és Önök nem csak hasznosnak, de kellemesnek is értékelték a nálunk töltött időt.
Megragadom az alkalmat, hogy röviden szóljak az Országgyűlés tevékenységéről, mindenekelőtt az elmúlt három év során végzett intenzív törvényhozó munkájáról, amely mellett – a parlamenti demokrácia normáinak megfelelően – a képviselők rendszeresen meghallgatták a kormányt is a kabinet munkájáról és terveiről. A 2010. évi országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot. A két kormánypárti frakció, a Fidesz és a KDNP a választópolgárok akaratából kétharmados többséget szerzett. Ellenzéki oldalon három frakció alakulhatott meg: az MSZP, a Jobbik és az LMP. Mostanra növekedett a függetlenek száma, elsősorban az ellenzéki képviselőcsoportokból történt kiválások eredményeképpen: az induló egy fővel szemben jelenleg 27 független képviselő van.
Az alakuló ülés óta – a szeptember 9-én kezdődött jelenlegi ülésszakig – az Országgyűlés összesen 1105 önálló indítványt fogadott el az alábbi bontásban:
262 új törvény, 465 törvénymódosítás (a kettő együtt: 727 törvény – ezen belül 123 nemzetközi szerződést hirdetett ki), 375 országgyűlési határozat, 3 politikai nyilatkozat.
A kormányváltás óta eltelt három évben a törvényalkotásra az átfogó alkotmányos és gazdasági reformok véghezvitelének, a társadalmi-, gazdasági-pénzügyi élet, valamint a szociális rendszer – mindezeken keresztül pedig a jogrendszer egésze – átalakításának terhe hárult.
Az alkotmányos rendszer átalakításának új korszakát jelentette a 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény, majd az ezzel összefüggő sarkalatos törvények elfogadása. Az új Alaptörvény megalapozta a rendszerváltást követően kialakult jogrendszer megújítását, átalakítását. Egyben meghatározta azokat a témaköröket, amelyeknek részletes szabályozását sarkalatos törvényekben kell az Országgyűlésnek elfogadnia. Ezek egyik csoportja a demokratikus intézményrendszer olyan fundamentumait szabályozza, mint a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészség és a helyi önkormányzatok, vagy az országgyűlési képviselők választása és a választási eljárás. Kiemelendő, hogy a választójogi törvény az országgyűlési képviselők számát 199-ben határozta meg, csaknem felére csökkentve ezzel a korábbi létszámot.
Sarkalatos törvények szabályoznak további meghatározó nemzeti ügyeket, mint a Magyar Nemzeti Bank, a nemzeti vagyon, Magyarország pénzügyi, illetve gazdasági stabilitása, a honvédség, a társadalmi és erkölcsi értékeket közvetítő egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek vagy a nemzetiségek jogállása. Az Országgyűlés – bel- és külpolitikai viták kereszttüzében – újraszabályozta a sajtószabadsággal, a médiatartalmakkal és médiaszolgáltatásokkal, a tömegkommunikációval és ezek felügyeletével kapcsolatos joganyagot is. A területi közigazgatás szervezete, valamint a felügyelet szabályai ugyancsak alapvető változáson estek át a járások létrehozásával, valamint a kormányhivatalok kialakításával. A helyi- és megyei önkormányzati feladatok szintén széles körben változtak egyes önkormányzati intézmények és feladatok állami átvételével, ezzel párhuzamosan pedig sor került az önkormányzatok adósságrendezésére, azaz adósságuk állami átvállalására.
Alkotmányos alapjogokat érintő törvényt fogadott el az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Külön kiemelendő, hogy az Országgyűlésről szóló törvény megalkotásával, valamint a házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításával a parlament a saját működését is lényegében újraszabályozta.
A tiszteletbeli konzulok napi tevékenységét közvetlenül is érintik a társadalom és a gazdaság alapvető viszonyait szabályozó úgynevezett kódexek. Az Országgyűlés a jelenlegi ciklusban több olyan törvénykönyvet és azokkal összefüggésben egyéb törvényeket is elfogadott, amelyek egy-egy jogterületet, gazdasági-társadalmi, családi, munka- és egyéb viszonyokat átfogóan hivatottak szabályozni. Ebben a körben kell említeni a 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyvét, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításait.
Új Büntető Törvénykönyv lépett hatályba 2013. július 1-jén. Kiemelkedő a polgárok számos életviszonyát érintő új Polgári Törvénykönyv elfogadása is, amely 2014. március 15-én lép hatályba.
Jelentős törvények születtek a hatékonyabb és gazdaságosabb állam megteremtését célzó kormányzati átszervezésről, az adókról, az oktatásról, az egészségügyről, az egészségügyi és agrárkamarákról, a nyugdíjrendszerről, valamint foglalkoztatást ösztönző és a foglalkoztatottak számának lényeges emelését célzó intézkedésekről. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény megteremtette annak feltételrendszerét, hogy a magyar termőföld a megnyíló uniós földpiaci szabályozás mellett is a hazai családi gazdálkodók tulajdonában maradjon. Az állampolgárok mindennapi életfeltételeit javító jogszabályok közé tartoztak például a rezsicsökkentést, valamint a nemdohányzók védelmét szolgáló törvények.
Kedves Vendégeink!
Az Alaptörvény D) cikke kimondja, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. Ezen a területen olyan nagy jelentőségű átalakítások indultak, mint a határon túli magyarok számára a kedvezményes honosítás lehetőségének csaknem egyhangú parlamenti megszavazása, és ahhoz kapcsolódóan számukra a választójog kiterjesztése. Ennek köszönhetően, a magyar nemzet határokon átnyúló, európai keretekben való újraegyesítésének lehetünk a tanúi: világszerte immár több mint 500 ezer, túlnyomórészt a hazánktól elszakított területeken élő magyar honfitársunk adta be honosítási kérelmét.
Kérem Magyarország tisztelt jelenlévő konzuljait, ahogy eddig is segítették a nagykövetségek és a főkonzulátusok munkáját az állampolgársági ügyekben, tegyék azt ugyanolyan állhatatosan a választásokra való regisztráció praktikus ismereteinek terjesztésével, az arról való tájékoztatással!
Sor került parlamentünk történetében az első alkalommal a Nemzeti Összetartozás Bizottságának megalakítására és a trianoni békediktátum napjának (június 4.) a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítására, valamint a külhonban a magyarság-megőrző programokat támogató Bethlen Gábor Alapról szóló törvény elfogadására.
Másik oldalról kapcsolódik ehhez a témakörhöz, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve az Országgyűlésben kedvezményes kvóta alapján választott nemzetiségi képviselők, illetve az így képviselethez nem jutó nemzetiségek részéről nemzetiségi szószólók fogják ellátni a hazánkban élő más nemzetiségek korábban hiányzó parlamenti képviseletét. A kormány kezdeményezése alapján elfogadott törvények tehát mind a határon túli magyarok, mind a határainkon belül élő nemzetiségek helyzetén javítottak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ahogy láthatják az Országgyűlés az elmúlt három évben gigantikus, hogy ne mondjam Guiness rekordokba illő teljesítményt mondhat magáénak, legalábbis, ami az elfogadott törvények számát illeti. Ha szabad ezt a szerénytelen megjegyzést tennem: a munka mennyiségével a hibák mennyisége, szerencsére nem azonos nagyságú és arányú, tehát ahhoz képest, hogy amilyen tempóban és amennyi törvényt elfogadtunk nagy hibát nem követtünk el.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt 25 évben tiszteletbeli konzuljaink hatékonyan támogatták a magyar külképviseletek munkáját. Önök helyismeretük, személyes tekintélyük és befolyásuk révén mással nem pótolható szerepet töltenek be a gazdasági és üzleti kapcsolatok előmozdításában, a magyar kultúra értékeinek, tudományos eredményeinek ismertetésében és népszerűsítésében.
Köszönjük mindazt a támogatást, amit a bajba jutott magyar állampolgároknak nyújtanak szerte a világban. Számítunk Önökre a külföldön élő magyar közösségek összefogásában, a külföldi magyar emlékek felkutatásában és megőrzésében.
Külön köszönöm azt a gondos szervezést és szívélyes légkört, amelyben az Országgyűléstől kiutazó delegációink minden alkalommal részesülnek, akárhányszor Önökkel kapcsolatba kerülnek. Az elmúlt két napban első kézből, a legmagasabb szintű vezetőktől kaptak tájékoztatást Magyarország fő célkitűzéseiről, külpolitikai, külgazdasági, nemzetpolitikai törekvéseiről. Bízunk abban, hogy a konferencián elhangzottak segítségükre lesznek közös munkánkban. Segítsenek továbbra is „kaput nyitni” országuk politikai, gazdasági és kulturális köreihez – különösen a távolabbi régiókban, nagyobb vidéki városokban, ahová nagykövetségeink csak korlátozottan érnek el!
Kedves Barátaink!
Önök között jó néhányan vannak, akiket a sors talán akaratuk ellenére sodort távol Magyarországtól, jó néhányan, akiknek szülei, nagyszülei ették az emigránsok néha keserű kenyerét, most választott új hazájukban szolgálják az óhazát, azt a közösséget, amelyből vétettek.
Köszönjük Önöknek, hogy segítenek összetartani a magyarságot, melyet földrajzi jelenléte alapján nyugodtan mondhatok világnemzetnek. És vannak Önök között még többen, akik vérségi, leszármazotti kötelékek nélkül érzik magukat közel hozzánk, talán, mert megérezték, hogy mit jelent magyarnak lenni. Megismerték és megszerették Magyarországot és a magyarokat, és becsülik azt a teljesítményt, amit ez az ország, ez a nép a magáénak tudhat. Köszönet Önöknek, hogy segítenek megismertetni a mi értékeinket a világban mindenütt, segítenek nekünk barátokat szerezni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Konferencia többi házigazdája nevében is köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat, és aktív részvételükkel, hasznos, tartalmas hozzászólásaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel lehetővé teszik számunkra, hogy érdemben, minél magasabb színvonalon tudjuk támogatni az Önök munkáját, tevékenységét.
Magyarországnak továbbra is szüksége van az Önök kivételes hozzájárulására célkitűzéseink megvalósításában. Kérem, hogy továbbra is legyen töretlen a Magyarország iránti elhivatottságuk! Kívánok ehhez a munkájukhoz sok sikert, és természetesen egyéb közéleti és gazdasági-üzleti tevékenységükben további eredményeket, boldogulást és jó egészséget!
Isten áldja mindannyiukat!
Sajtószolgálat
17 September 2013