Tisztelt Kuratórium! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!

Isten hozta a Novofer Alapítvány Gábor Dénes nevét viselő díja harmincadik díjátadó ünnepségének résztvevőit az Országházban.
Ha jól tudom, ez a tizenötödik ünnepség ezen falak között.

Kívánom Önöknek, hogy a következő harminc esztendőben is itt találkozzanak a Kuratórium és díjazottai, ugyanis a magyar műszaki és természettudományos alkotóerő elismerésére talán nincs méltóbb helyszín, mint a nemzeti géniusznak az Országház épületében testet öltött épített öröksége.

A magyar műszaki szellemi alkotások elismerése érdekében létrehozott Novofer Alapítvány alapítói pontosan értették az idők szavát, amikor 1989-ben létrehozták az alapítványt, ugyanis akkor az egész társadalom arra készülődött, hogy megváltoztatja a jövőhöz fűződő viszonyát: a magyar emberek többé nem statisztái vagy elszenvedői, hanem végre ismét alakítói akartak lenni a saját jövőjüknek.
Ez volt az 1990-ben bekövetkezett demokratikus rendszerváltoztatás lényege, célja és értelme.

A Kuratórium harminc esztendővel ezelőtt akkor is ihletett volt, amikor képletesen szellemi védnökének és egyben díja névadójának Gábor Dénest választotta. Nemcsak azért, mert a XX. századdal együtt született magyar tudós teljesítményét Nobel díjjal ismerte el a világ, hanem azért is, mert Gábor Dénes a szó legnemesebb értelmében humanista volt, aki szenvedélyesen hitt abban, hogy az embernek megvan a képessége arra, hogy emberivé tegye a jövőt; meggyőződése volt, hogy a jövő biztonságának és egyensúlyának feltételei az emberi hit, tudás és akarat által megteremthetők.

Nem mindenki gondolja ezt így azok közül, akiknek befolyása van a világ dolgainak alakulására.

Egy szintén világszerte ismert honfitársunk, Soros György például úgy tartja magáról, hogy „(...) a bizonytalanság szakértőjének mondanám magam. Az egyensúly megszűnésére figyelek. Ez olyan jelzés számomra, amely beindít, és amelytől felgyorsul a vérem. (...) én a stabilitás és a káosz határmezsgyéjén szeretek élni.”

A mi hősünk, Gábor Dénes nem a bizonytalanság és az egyensúlytalanság, hanem a biztonság és az egyensúly világszakértője volt, őt nem a káosz, hanem a stabilitás vágya vezérelte.

Szavai szerint „a természettudományok és a humanista hagyományok összeötvöződése életfontosságú lesz a jövőben, mert a tudomány úgy bele fog szólni az emberek életébe, mint még soha.”

Mi, magyarok ezért tartjuk az ő szellemi hagyatékát irányadónak a XXI. században is, ezért köszönjük meg ma is a Novofer Alapítvány alapítóinak, hogy harminc esztendővel ezelőtt Gábor Dénes szellemi örökségére építették az alapítványukat, és ezen örökséghez hűségesek maradtak az elmúlt három évtizedben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„Előttünk áll a természettudományok nagyszerű katedrálisa, de a legtöbb ember számára láthatatlan maradt (...) fontos, hogy azt láthatóvá tegyük minél több ember számára.” Ezekkel a szavakkal fogalmazta meg tudománynépszerűsítő hitvallását Gábor Dénes.
A Gábor Dénes díjosztó harminc esztendeje az adventi gyertyagyújtások időszakában egy magyar lámpásgyújtás is, amelynek fénye mindenkit segít a természettudományok egyetemes katedrálisának felfedezésében, segít a magyar műszaki alkotóerő felmutatásában és közösségi elismerésében, és segít a magyar tudományosság határokon átívelő összefogásának erősítésében is.

Sokan lennénk kíváncsiak arra, miként értékelné Gábor Dénes jelen korunkat, mint az ő korának megvalósult jövőjét?
Bizonyára nagyon érdekelné a jelenünk. Nemcsak a sok technikai újdonság, amely egy emberöltő alatt összegyűrte a távolságot, kitolta az emberi élet határait, hanem az is, ment-e előre ezáltal a világ?

A korszellem miatt azonban a jelen korunk egyre inkább aggódva gondol a jövőre.
Sokkal inkább fenyegetést látunk benne, rajtunk túlnövő, kezelhetetlenné váló gondokat: demográfiai egyensúlytalanságot, globális felmelegedést, kezelhetetlen hulladékproblémát, vízhiányt, energiahiányt, megújuló migrációs válságokat.
A jövőtől való félelemmel, szorongással és tehetetlenséggel szemben tulajdonképpen ma is egyetlen orvosság van: az, amit Gábor Dénes is felismert és alkalmazott a XX. században. Annak a hite, tudása és akarata, hogy a jövő csak az ember által alakítható, és csak az ember javára alakítandó, vagy ahogy Gábor Dénes fogalmazott: a jövő feltalálható.

Feltalálhatóak azok a műszaki megoldások, amelyek egy-egy részprobléma legyőzéséhez szükségesek.
Ehhez azonban emberek kellenek.

Emberek kellenek, akik fel tudják ismerni, és megfelelő kérdésekkel sarokba tudják szorítani, megoldható állapotba tudják hozni a problémákat.

Emberek, akik ismerik az átjárást a tudomány és az ipar, a mindennapi élet különböző területei között, és meg tudják találni a megfelelő lehetőségeket arra, hogy a dolgok működjenek.

Mindez a tudósok, a kutatók, azaz az Önök hivatása, és mai találkozásunk tisztelgés hivatásuk és munkájuk eredményei előtt.
Kívánok Önöknek áldott karácsonyi ünnepeket, békés, boldog és eredményekben gazdag új esztendőt!