Beszéd a Fidelitas Tisztújító Kongresszusán

Budapest

Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Fiatal Harcostársak, kedves Barátaink!

ReméIem, még része volt irodalmi tanulmányaitoknak Nagy László 1957-ben írt nagyszerű verse, s ha igen biztosan emlékeztek zárósoraira: „S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!”

Minden fiatal nemzedék tagjainak érzelmi életében egyszer óhatatlanul elérkezik a pillanat, amikor úgy érzi, hogy egy kiüresedett, hazug világban éppen ő hivatott a szépséget, a tiszta eszményeket megőrizni. Ez az élet adományainak egyike.
Harminchárom esztendővel ezelőtt, amikor a Fideszt alapítók nemzedéke nagyjából annyi idős volt, mint most a Fidelitas tagjai, nos, akkor bennünk is élt a vágy és megfogalmazódott az akarat – akárcsak ma Bennetek –, hogy mindig készek legyünk átkelni egy túlsó partra, magunkkal menekítve mindazt, ami az életet széppé és jóvá teheti. 

Akkor, harminchárom esztendővel ezelőtt azonban a mi nemzedékünk nemcsak a költőktől, hanem a történelemtől is kapott egy feladatot: több mint negyven esztendőnyi kommunista diktatúra után vegyünk részt a szabad és demokratikus Magyarország reményének átmentésében!

Részünkről semmiféle heroizmus nem volt az akkori feladat felismerésében és elfogadásában: éltük a fiatal életünket, mint most Ti, és egyszerűen csak a szívünkre és az eszünkre hallgatunk, mert olyan országban akartunk élni, ahol azt mondhatjuk, amit gondolunk, és magunk választhatjuk meg a sorsunkat; mert ismertük nagyszüleink és szüleink erőfeszítéseit azért, hogy nekünk normális életet biztosítsanak, és ott motoszkált bennünk, hogy mi is felelősséggel tartozunk a jövőnkért. 

Nekünk akkor a túlsó partot a nagybetűs Nyugat szabadsága, demokráciája és jóléte jelentette. Ösztönösen vagy tudatosan, de oda akartuk átvinni a fogunk között tartva a haza és a nemzet ügyét. 

Fiatalon cselekvő részesei lehettünk annak a rendszerváltoztató politikai folyamatnak, amelynek eredményeként 1990-ben a magyar emberek demokratikus és békés módon lezárhatták a kommunizmus korszakát Magyarországon. Azokban az időkben a politikában voltak, akik a régi hatalmukat akarták átmenteni az új világba, és voltunk mi, a rendszerváltoztatók, idősek és fiatalok, fideszesek és nem fideszesek, akik a reményt akartuk közösen átmenteni, a reményből akartunk új világot teremteni. Ezen történelmi feladat súlya nem roppantott össze bennünket, ellenkezőleg: hitet és erőt adott, életreszóló közösséget kovácsolt belőlünk azért, hogy felnőjünk a feladathoz, hogy ne találtassunk könnyűnek, ha megszámláltatunk. 

Az a jó hírem – kedves Fidelitas-os Barátaink –, hogy több mint három évtizeddel a rendszerváltoztatás után a történelem számotokra is tartogat egy hasonló jövőbeli feladatot! Ez a feladat megacélozhatja a Ti akaratotokat és erőtöket, és benneteket is életre szólóan közösséggé kovácsolhat: európai kor- és sorstársaitokkal együtt a Ti nemzedéketeknek kell átmentenie a normális Európa eszményét a túlsó partra, a következő évtizedekben a Ti nemzedéketeknek kell majd megvédenie a napjainkra megvalósult szabad és demokratikus Magyarország valóságát, amelyért a nagyszüleitek és szüleitek megszenvedtek, megküzdöttek és megdolgoztak. 

A Nyugat-Kelet tengelyen zajló jelenlegi világpolitikai játszmákban Európának és az európai embereknek ugyanis cselédsorsot szánnak a nyugati világban. Teszik ezt azon nyugati államhatalmak fölött és mögött álló gazdasági érdekcsoportok, amelyek a nyugati világban a második világháború óta egyre gyorsabb üzemben zajló tőke-, tulajdon-, technológia- és információ-koncentrálódás legnagyobb nyertesei. Azok, akik úgy gondolják, már annyi eszük van, mint amennyi pénzük, és ehhez immár az ennek megfelelő politikai hatalom is dukál. Ezért elég erősnek és fontosnak érzik magukat ahhoz, hogy mindent megkíséreljenek azért, hogy új rendet szabjanak a világnak. 

Így hát mindent – sőt miként a vicc szól minden is – megkísérelnek, hogy még több pénzük legyen. 

Politikai eszközökkel megkísérlik felszámolni az európai nemzeti államok függetlenségét, és egybeolvasztani őket az Európai Egyesült Államok fedőnevű birodalomban, melynek érdekében megkísérlik túszul ejteni az Európai Unió intézményrendszerét, és eltéríteni az uniót az alapításkori elveitől és céljaitól, elidegeníteni az Európai Uniót önmagától és az európai polgároktól.

Pénzügyi eszközökkel megkísérlik szétzilálni az európai társadalmak középosztályait, súlyos adóterhekkel megkísérlik fokozatosan megfosztani őket a tulajdonuktól azért, hogy az európai államok politikai stabilitását biztosító parlamentáris demokráciák elveszítsék legerősebb szociológiai támaszukat, a középosztályt. Ha nincs középosztály, nincs demokrácia. Ha nincs demokrácia, nincs ellenőrzés a politikai döntéshozók felett, tehát nincs akadálya a magánérdekek érvényesülésének a közérdekkel szemben.

A klímavédelem jelszavával visszaélve gazdasági eszközökkel megkísérlik versenyképtelenné tenni az európai országok gazdaságát azért, hogy utána korlátlanul eladósíthassák őket, és megszerezhessék a pénzügyi, gazdasági, természeti és nem utolsósorban az emberi erőforrásaik fölötti kizárólagos rendelkezési jogot, a saját kizárólagos hasznukra.

A jogegyenlőségi célokkal visszaélve a tudatipar eszközeivel megkísérlik felszámolni az európai emberek természetes nemi, családi, vallási és nemzeti identitását, azért hogy lerombolják az emberek értéktudatát és természetes közösségeit. Értéktudat és az ezt biztosító közösségek hiányában ugyanis az emberek a saját érdekeiket sem tudják felismerni, mégkevésbé kinyilvánítani vagy megvédeni, így védtelenné, manipulálhatóvá és alávethetővé válnak.

Európában ez a küzdelem napjainkban bontakozik ki, lépésről lépésre, napról napra, percről percre – egyre nyilvánvalóbban. Kivétel nélkül minden európai államnak és minden európai nemzetnek ezt a sorsot szánják azok, akik a XXI. században a világ urainak képzelik magukat.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választások egyben ezen európai küzdelem egyik éles csatájának ígérkezik. 

A mi dolgunk – kedves Fiatal Barátaink –, hogy felvegyük ezt a harcot, megvédjük Magyországot és a magyar nemzetet ebben a küzdelemben, és felkészítsünk benneteket, hogy Ti is bekapcsolódjatok ebbe. 
 
A Ti dolgotok, hogy készen álljatok, hogy európai társaitokkal összefogva megvívjátok a rátok váró csatákat, és megvédjétek a szabadságotokat és jogotokat az emberhez méltó életre! 

Nektek kell a normális Európa eszményét átvinnetek a túlsó partra, akár úgy is, hogy európai társaitokkal együtt azt a bizonyos partot is újjá kell építenetek. A Történelem Ura minden nemzedékre olyan feladatot mér, amely ésszel, szívvel, munkával és áldozattal, de teljesíthető. 

A mi nemzedékünk több mint három évtizeddel ezelőtt megkapta a maga feladatát. Ma azért lehetünk együtt Veletek, mert talán nem vallottunk szégyent.

A Ti nemzedéketek előtt napjainkban tárulkozik fel a feladat. Ha az eszetekre és szívetekre hallgatok, ha megőrzitek önmagatokat olyannak, amilyennek a Jóisten teremtett és a szüleitek neveltek, ha súlyán érzitek a nemzet bizalmát, amellyel egy nap majd közvetlenül is felruház benneteket, nincs az feladat, amelynek teljesítésére ne volnátok képesek, nincs az a küzdelem, amelyet ne vívhatnátok meg győztesen!

Készüljetek hát, kedves fiatal Barátaink, minden nap gyarapodjatok tudásban, elszántságban, tapasztalatban és alázatban! Nagy idők várnak rátok! De győzhettek! Ne féljetek!

Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Sajtóiroda