IPU-tagságának 130. évfordulója
Országház, Delegációs terem
Tisztelt Cuevas Barron Elnök Asszony! Tisztelt Chungong Főtitkár Úr! Excellenciás Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Meghívott Vendégek!
Jókai Mór, az 1848-as magyar forradalmár, a XIX. század kiemelkedő magyar regényírója, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, s a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja az Interparlamentáris Unió 1895-ös brüsszeli konferenciáján a következőket mondta:
„ … a dicsőség és heroizmus nélküli háborúnak nincs más indító oka, mint a nemzetek engesztelhetetlen gyűlölete, a más nyelvet beszélő szomszéd ellen való düh. … A nemzeti gyűlölködés telhetetlen bálvány, amely egymaga nyeli el a népek boldogságát.” „ … A nemzet, az anyanyelv szeretete ne a mások iránti ellenségeskedést szítsa, hanem az igyekezetben nyilvánuljon, hogy a mi nemzetünk fejlettebb legyen a kultúra műveiben, a köz- és politikai intézményekben, az irodalomban és a közoktatásban, mint a másik ….”
Jókai Mór az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának első elnöke volt 1895-ben, és a béke korabeli kérdéseiről beszélt drámai hangon, amit a jelenlévők – az egykorú tudósítás szerint – nagy egyetértéssel fogadtak. Szavai a mai napig nem veszítettek időszerűségükből.
A hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást szorosan kiegészítő dolog. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a nemzettudat, a nemzeti sajátosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról. Jelen korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartása és megőrzésének elősegítése alapvető elvárás minden nemzetközi együttműködés felé.
Jókai e szavai olyan időkben hangzottak el, amikor a háborúk elkerülése és a béke tartós megteremtése a felelős gondolkodású politikusok számára kiemelt célt jelentett. Az Interparlamentáris Unió alapgondolata Frédéric Passy francia és William Randal Crémer brit pacifisták nevéhez kötődik, akik szenvedélyesen hittek a tárgyalásos konfliktusmegoldásban. Nem véletlen, hogy e két neves alapító mellett az IPU további hat vezetője kapta meg a Nobel-békedíjat.
Az IPU a nemzetközi együttműködés, s azon belül a törvényhozások közötti együttműködés szerveként jött létre 1889-ben elsőként, megelőzve ezáltal a világ valamennyi parlamenti és kormányközi szervezetét. A béke és a népek közötti párbeszéd megteremtésének céljával létrehozott parlamenti szervezet politikai súlyát és jelentőségét mutatja az a szellemi befolyás, amelyet a béke ügyének előrevitelében elért, hiszen kezdeményezésére jött létre a Hágai Állandó Döntőbíróság, s a fórumain zajlott multilaterális tárgyalások alapozták meg a Népszövetség, majd a későbbiekben az ENSZ létrejöttét. Az IPU az ENSZ kvázi parlamenti szerveként ma a világ 179 nemzeti parlamentjét tömöríti.
Tisztel Hölgyeim és Uraim!
Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk a kezdetektől jelentős szerepet vállalt az Interparlamentáris Unióban, s képviselőink nyolc ízben kaptak helyet a szervezet politikáját meghatározó Végrehajtó Bizottságban. Az IPU első 1889-es párizsi konferenciáján történt részvételének következtében Magyarország – Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Libéria, Olaszország és Spanyolország mellett – a nemzetközi szervezet kilenc alapító országa között foglal helyet. 1889-ben Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület képviselője, majd Bereg vármegye főispánja, jelen volt az IPU párizsi alakulóülésén, melynek alapján hazánkat az IPU alapító országai közé számítják. Elődeink bekapcsolódtak abba a mozgalomba, amely a kezdetektől napjainkig a népek közötti megértést, a béke ügyét, a válságok békés megoldását szolgálja.
Számos IPU-rendezvény mellett Magyarország három ízben rendezett világméretű IPU konferenciát. 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1936-ban, majd a nemzetközi szervezet fennállásának 100. évfordulóján 1989-ben került sor az IPU világrendezvényeire Budapesten.
Jókai Mór utódai olyan kiemelkedő műveltségű, nagyformátumú államférfiak voltak, akik felkészültségüknek és diplomáciai érzéküknek köszönhetően nemzetközi elismerést vívtak ki Magyarország számára, s – országunk súlyát és befolyását meghaladóan – vettek részt a szervezet tevékenységének alakításában, s váltak az Interparlamentáris Unió motorjaivá. Néhány példát említve: az 1896-os budapesti, millenniumi IPU konferencián Apponyi Albert áthidaló javaslatára kérték fel Oroszországot az IPU munkájában történő részvételre. Apponyi tagja volt annak a munkacsoportnak, amely kidolgozta a hágai Nemzetközi Bíróság alapelveit és intézményesítését, tárgyalásokat folytatott továbbá arról, ami az ENSZ közreműködésével napjainkban valósul meg, hogy hogyan válhat az IPU világparlamentté. Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia, évtizedeken át hivatalban lévő elnöke, a döntőbírósági és leszerelési ügyek elismert szaktekintélye volt. Szterényi József a két világháború között közel tíz évig vezette az IPU gazdasági-pénzügyi szakbizottságát.
Tisztelt Képviselő társak!
A nemzetközi együttműködés napjainkban kiemelten fontos, hiszen számos hosszú ideje fennálló és új kihívással szembesülünk, mellyel a nemzetközi közösség csak közös, összehangolt fellépéssel képes megbirkózni. E témákat az IPU folyamatosan napirendjén tartja, hogy ezzel is hozzájáruljon olyan globális problémák parlamenti eszközökkel történő kezeléséhez, mint a szegénység felszámolása, a nukleáris leszerelés, a migrációs válság, a klímaváltozás vagy a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Jókai Mórnak az 1895-ös brüsszeli IPU Konferencián elmondott beszédéből vett gondolattal nyitom meg a 130. évfordulós megemlékezést, amely az Interparlamentáris Unió alapításkori, s mind máig időszerű eszméire hívja fel a figyelmet:
„Nekünk – a béke idealistáinak – is megvannak a magunk hadseregei és erődítményei. Támaszunk minden oly intézmény, melyet nemes lelkek arra a célra alapítottak, és tartanak fenn, hogy a humanitást, az emberszeretetet, a tiszta erkölcsöket, a közjót szolgálják, s az lesz igazán a Szent Szövetség, ha egymást megértjük s egyesülünk.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Jókai Mór, az 1848-as magyar forradalmár, a XIX. század kiemelkedő magyar regényírója, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, s a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja az Interparlamentáris Unió 1895-ös brüsszeli konferenciáján a következőket mondta:
„ … a dicsőség és heroizmus nélküli háborúnak nincs más indító oka, mint a nemzetek engesztelhetetlen gyűlölete, a más nyelvet beszélő szomszéd ellen való düh. … A nemzeti gyűlölködés telhetetlen bálvány, amely egymaga nyeli el a népek boldogságát.” „ … A nemzet, az anyanyelv szeretete ne a mások iránti ellenségeskedést szítsa, hanem az igyekezetben nyilvánuljon, hogy a mi nemzetünk fejlettebb legyen a kultúra műveiben, a köz- és politikai intézményekben, az irodalomban és a közoktatásban, mint a másik ….”
Jókai Mór az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának első elnöke volt 1895-ben, és a béke korabeli kérdéseiről beszélt drámai hangon, amit a jelenlévők – az egykorú tudósítás szerint – nagy egyetértéssel fogadtak. Szavai a mai napig nem veszítettek időszerűségükből.
A hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást szorosan kiegészítő dolog. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a nemzettudat, a nemzeti sajátosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról. Jelen korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartása és megőrzésének elősegítése alapvető elvárás minden nemzetközi együttműködés felé.
Jókai e szavai olyan időkben hangzottak el, amikor a háborúk elkerülése és a béke tartós megteremtése a felelős gondolkodású politikusok számára kiemelt célt jelentett. Az Interparlamentáris Unió alapgondolata Frédéric Passy francia és William Randal Crémer brit pacifisták nevéhez kötődik, akik szenvedélyesen hittek a tárgyalásos konfliktusmegoldásban. Nem véletlen, hogy e két neves alapító mellett az IPU további hat vezetője kapta meg a Nobel-békedíjat.
Az IPU a nemzetközi együttműködés, s azon belül a törvényhozások közötti együttműködés szerveként jött létre 1889-ben elsőként, megelőzve ezáltal a világ valamennyi parlamenti és kormányközi szervezetét. A béke és a népek közötti párbeszéd megteremtésének céljával létrehozott parlamenti szervezet politikai súlyát és jelentőségét mutatja az a szellemi befolyás, amelyet a béke ügyének előrevitelében elért, hiszen kezdeményezésére jött létre a Hágai Állandó Döntőbíróság, s a fórumain zajlott multilaterális tárgyalások alapozták meg a Népszövetség, majd a későbbiekben az ENSZ létrejöttét. Az IPU az ENSZ kvázi parlamenti szerveként ma a világ 179 nemzeti parlamentjét tömöríti.
Tisztel Hölgyeim és Uraim!
Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk a kezdetektől jelentős szerepet vállalt az Interparlamentáris Unióban, s képviselőink nyolc ízben kaptak helyet a szervezet politikáját meghatározó Végrehajtó Bizottságban. Az IPU első 1889-es párizsi konferenciáján történt részvételének következtében Magyarország – Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Libéria, Olaszország és Spanyolország mellett – a nemzetközi szervezet kilenc alapító országa között foglal helyet. 1889-ben Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület képviselője, majd Bereg vármegye főispánja, jelen volt az IPU párizsi alakulóülésén, melynek alapján hazánkat az IPU alapító országai közé számítják. Elődeink bekapcsolódtak abba a mozgalomba, amely a kezdetektől napjainkig a népek közötti megértést, a béke ügyét, a válságok békés megoldását szolgálja.
Számos IPU-rendezvény mellett Magyarország három ízben rendezett világméretű IPU konferenciát. 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1936-ban, majd a nemzetközi szervezet fennállásának 100. évfordulóján 1989-ben került sor az IPU világrendezvényeire Budapesten.
Jókai Mór utódai olyan kiemelkedő műveltségű, nagyformátumú államférfiak voltak, akik felkészültségüknek és diplomáciai érzéküknek köszönhetően nemzetközi elismerést vívtak ki Magyarország számára, s – országunk súlyát és befolyását meghaladóan – vettek részt a szervezet tevékenységének alakításában, s váltak az Interparlamentáris Unió motorjaivá. Néhány példát említve: az 1896-os budapesti, millenniumi IPU konferencián Apponyi Albert áthidaló javaslatára kérték fel Oroszországot az IPU munkájában történő részvételre. Apponyi tagja volt annak a munkacsoportnak, amely kidolgozta a hágai Nemzetközi Bíróság alapelveit és intézményesítését, tárgyalásokat folytatott továbbá arról, ami az ENSZ közreműködésével napjainkban valósul meg, hogy hogyan válhat az IPU világparlamentté. Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia, évtizedeken át hivatalban lévő elnöke, a döntőbírósági és leszerelési ügyek elismert szaktekintélye volt. Szterényi József a két világháború között közel tíz évig vezette az IPU gazdasági-pénzügyi szakbizottságát.
Tisztelt Képviselő társak!
A nemzetközi együttműködés napjainkban kiemelten fontos, hiszen számos hosszú ideje fennálló és új kihívással szembesülünk, mellyel a nemzetközi közösség csak közös, összehangolt fellépéssel képes megbirkózni. E témákat az IPU folyamatosan napirendjén tartja, hogy ezzel is hozzájáruljon olyan globális problémák parlamenti eszközökkel történő kezeléséhez, mint a szegénység felszámolása, a nukleáris leszerelés, a migrációs válság, a klímaváltozás vagy a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Jókai Mórnak az 1895-ös brüsszeli IPU Konferencián elmondott beszédéből vett gondolattal nyitom meg a 130. évfordulós megemlékezést, amely az Interparlamentáris Unió alapításkori, s mind máig időszerű eszméire hívja fel a figyelmet:
„Nekünk – a béke idealistáinak – is megvannak a magunk hadseregei és erődítményei. Támaszunk minden oly intézmény, melyet nemes lelkek arra a célra alapítottak, és tartanak fenn, hogy a humanitást, az emberszeretetet, a tiszta erkölcsöket, a közjót szolgálják, s az lesz igazán a Szent Szövetség, ha egymást megértjük s egyesülünk.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Sajtóiroda
2019. június 4.