Európa a felbomlás küszöbére érkezett
Interjú a magyar Országgyűlés elnökével a lengyel PRÁVO című napilapban
Ivan Vilček, Budapest
Magyarország a szerbiai és a horvátországi zöld határra akadályt épített, amiért éles kritikát kapott. A migrációs hullám azonban nem áll meg. Mi erre Ön szerint a megoldás?
Szerintünk egészen egyszerű. Az EU határainak védelmére vonatkozó összes szabályt be kell tartani. A magyar Országgyűlés határozata világosan fogalmaz – az EU határait biztosítva vissza kell állítani az eredeti jogrendet. Némelyik állam beengedi a migránsokat, mások meg közvetlenül átváltoznak migrációs utazási irodává. Ezzel közvetlenül sértik meg az európai jogrendet.
Európában két eltérő koncepció létezik a kontinens jövőjéről.
Megnevezné konkrétan ezeket az államokat?
A schengeni térség államai közül például Ausztria és Olaszország. De Szlovénia is ebbe a helyzetbe jutott Magyarország déli zöld határának lezárása után. Az embercsempészek ekkor változtatták meg az útvonalukat Horvátország és Szlovénia felé. Ez a kis ország – lehetőségeire való tekintettel – nem tudja maga megvédeni a határait, illetve az Európai Unió határait. Sőt, mi több, Szlovénia Európába senkit sem hívott meg, ami viszont nem mondható el Ausztriáról és Németországról.
Vagyis Németországot Ön olyan országnak tartja, amely a migránsokat közvetlenül meghívta Európába?
Németország meghívta őket, s továbbra is hívja. Hiszen a migránsok elosztásáról szóló kvóta, emberek milliói számára, akik különböző menekült táborokban vagy háborús konfliktusok által sújtott országokban élnek olyan, mint egy meghívólevél.
Miért viselkedik így Berlin?
A német nagykoalíció baloldala a migránsok soraiból új szavazókat remél. A koalíció jobb oldala pedig igyekszik a nagytőke igényeinek kedvezni a munkaerő bőségével. Ez mind Németország belső ügye lehetne, ha Németország nem lenne a közös Európa része.
Bassar el-Asszad szír elnök a cseh televíziónak adott interjújában figyelmeztetett, hogy a migránsok között terroristák érkeztek Európába.
Az eddigi európai terrortámadások után elmondható, hogy nem minden bevándorló terrorista, de minden terrorista bevándorló. Amennyiben helyesek az információim, a párizsi merénylet elkövetői közül legalább kettő a migránshullámmal érkezett Európába. Vannak köztük olyanok, akik korábbi bevándorló generációk utódjai, akiket Európa befogadott és megpróbált integrálni. Úgy tűnik, hiába. Tételezzünk fel egy kevésbé valószínű forgatókönyvet, hogy a jelenlegi bevándorlók között nincs egyetlen megbízással érkező terrorista sem. Hol találunk arra garanciát, hogy idővel nem válnak terroristákká?
A migrációs válság a schengeni térség széteséséhez vezethet?
Igen. Úgy sejtem, hogy Európa a felbomlás küszöbére érkezett. Az ok nemcsak a migrációs válság, hanem a belső morális és szellemi hanyatlás. Az EU belső krízisének hátterében meg nem vitatott problémák bújnak meg. Az Unió sokszor hivatkozik a közös európai értékekre. Csakhogy ezeket az értékeket egyetlen dokumentum sem tartalmazza. Az európai alkotmány létrehozására irányuló egyetlen kísérlet kudarccal végződött.
Az elmúlt időben Brüsszel élesen kritizálta Magyarországot némely európai szabály be nem tartása miatt.
Amikor igyekeztünk a gazdasági válságból saját úton – vagyis unortodox gazdasági és politikai eszközökkel – kijutni, politikai támadások céltáblájává váltunk. Kritikusaink érvelése ugyanakkor gyakran nem volt semmilyen összefüggésben a gazdaságpolitikával. Emberi jogokra való hivatkozással támadtak ránk az alkotmányosság kétségbe vonásával. Kétségbe vonták például az alkotmányunknak azt a részét, amely világosan kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Minden egyéb, meglátásunk szerint, valami más, mint házasság. Kétségbe vonták a keresztény gyökerekre való hivatkozásunkat és a nemzet fogalmának hangsúlyozását.
Mi követte a kifogásokat?
Már akkor lehetett sejteni azt, ami ma már nyilvánvaló, hogy Európában két eltérő koncepció létezik a jövőről. Az egyik egy centralizált, mondjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia által irányított, az európai egyesült államok koncepciója, ami eltörölné a nemzetek fogalmát. A másik oldalon megmarad az a vélemény, hogy az EU nemzetek, pontosabban szólva keresztény alapokra épült nemzetállamok együttműködése kell, hogy legyen. Robert Schuman volt francia külügyminiszter, az Unió egyik alapítója, mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Nem kell semmi újat kitalálnunk. Vissza kellene térni a kiindulási ponthoz.
Magyarországot a második csoportba sorolja, feltételezem.
Egész történelmünk a nemzet, a szuverenitás és identitás megőrzéséért folytatott szüntelen közdelemről szól. Kezdve az 1456-os évvel, amikor a mai Belgrádnál megállítottuk a törököket. Az világszintű jelentőséggel bíró győzelem volt, ez idő óta szólnak délben a keresztény templomok harangjai. S az 1956-os évvel befejezve, amikor is Európába más ázsiai barbárság akart volna bejutni, ha nem létezett volna az a puffer zóna, ahova mi kerültünk. Tény, hogy a lengyelek, csehek és magyarok igyekeztek ettől megszabadulni, szó volt identitásról, szabadságról, és függetlenségről. Nem azért léptünk az Unióba, hogy elveszítsük azt, amiért egy évezreden keresztül harcoltunk. És most feltehetjük a kérdést – miért nem akartuk akkor a törököket Európába engedni, ha most át akarjuk őket ide költöztetni?
A migrációs válság megerősítette a Visegrádi 4-ek közti együttműködést.
Ezt rendkívül fontosnak tartom, stratégiailag is, amit szükség van megtartani és intenzívebbé tenni. A szerb-magyar határ közös visegrádi védelmét kellemes meglepetésnek nevezhetjük. Remélem, hogy egyszer Közép-Európában olyan kapcsolatok lesznek, hogy egymás között tisztességes és őszinte módon tudjuk elsimítani az igazságtalanságokat és nézeteltéréseket, például a kisebbségi kérdések körül.
Ez azt jelenti, hogy az Ön országa továbbra is követeli a csehszlovák köztársasági elnöki dekrétumok kivonását a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jogrendjéből?
Csehországnak és Szlovákiának egyáltalán nem lett volna szabad az Unió tagjává válnia, amennyiben a jogrendjüknek része egy kollektív bűnösség elvéből kiinduló törvény. Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor milyen közös értékekről és elvekről beszélünk? Örülök annak, hogy a Csehország és Németországi politikusai között párbeszéd alakult ki az elmúlt években, ami ezen kérdések megoldására irányuló, kellő komolysággal bíró eredményeket ért el.
Hasonló probléma volt Magyarország és Szerbia között is, de a szerb parlament a dekrétumokhoz hasonló törvényt eltörölte. Vagyis létezik pozitív példa arra, hogy lehetséges ezeket a problémákat megoldani.
Kövér László 1959. december 29-én született Pápa városában. Budapesten végzett a jogi karon. 1988-ban a FIDESZ alapító tagja volt. 1990 óta a magyar parlament tagja, 2010 óta annak elnöke. Nős, három gyermeke van.
Az interjút eredeti nyelven itt olvashatják!
Magyarország a szerbiai és a horvátországi zöld határra akadályt épített, amiért éles kritikát kapott. A migrációs hullám azonban nem áll meg. Mi erre Ön szerint a megoldás?
Szerintünk egészen egyszerű. Az EU határainak védelmére vonatkozó összes szabályt be kell tartani. A magyar Országgyűlés határozata világosan fogalmaz – az EU határait biztosítva vissza kell állítani az eredeti jogrendet. Némelyik állam beengedi a migránsokat, mások meg közvetlenül átváltoznak migrációs utazási irodává. Ezzel közvetlenül sértik meg az európai jogrendet.
Európában két eltérő koncepció létezik a kontinens jövőjéről.
Megnevezné konkrétan ezeket az államokat?
A schengeni térség államai közül például Ausztria és Olaszország. De Szlovénia is ebbe a helyzetbe jutott Magyarország déli zöld határának lezárása után. Az embercsempészek ekkor változtatták meg az útvonalukat Horvátország és Szlovénia felé. Ez a kis ország – lehetőségeire való tekintettel – nem tudja maga megvédeni a határait, illetve az Európai Unió határait. Sőt, mi több, Szlovénia Európába senkit sem hívott meg, ami viszont nem mondható el Ausztriáról és Németországról.
Vagyis Németországot Ön olyan országnak tartja, amely a migránsokat közvetlenül meghívta Európába?
Németország meghívta őket, s továbbra is hívja. Hiszen a migránsok elosztásáról szóló kvóta, emberek milliói számára, akik különböző menekült táborokban vagy háborús konfliktusok által sújtott országokban élnek olyan, mint egy meghívólevél.
Miért viselkedik így Berlin?
A német nagykoalíció baloldala a migránsok soraiból új szavazókat remél. A koalíció jobb oldala pedig igyekszik a nagytőke igényeinek kedvezni a munkaerő bőségével. Ez mind Németország belső ügye lehetne, ha Németország nem lenne a közös Európa része.
Bassar el-Asszad szír elnök a cseh televíziónak adott interjújában figyelmeztetett, hogy a migránsok között terroristák érkeztek Európába.
Az eddigi európai terrortámadások után elmondható, hogy nem minden bevándorló terrorista, de minden terrorista bevándorló. Amennyiben helyesek az információim, a párizsi merénylet elkövetői közül legalább kettő a migránshullámmal érkezett Európába. Vannak köztük olyanok, akik korábbi bevándorló generációk utódjai, akiket Európa befogadott és megpróbált integrálni. Úgy tűnik, hiába. Tételezzünk fel egy kevésbé valószínű forgatókönyvet, hogy a jelenlegi bevándorlók között nincs egyetlen megbízással érkező terrorista sem. Hol találunk arra garanciát, hogy idővel nem válnak terroristákká?
A migrációs válság a schengeni térség széteséséhez vezethet?
Igen. Úgy sejtem, hogy Európa a felbomlás küszöbére érkezett. Az ok nemcsak a migrációs válság, hanem a belső morális és szellemi hanyatlás. Az EU belső krízisének hátterében meg nem vitatott problémák bújnak meg. Az Unió sokszor hivatkozik a közös európai értékekre. Csakhogy ezeket az értékeket egyetlen dokumentum sem tartalmazza. Az európai alkotmány létrehozására irányuló egyetlen kísérlet kudarccal végződött.
Az elmúlt időben Brüsszel élesen kritizálta Magyarországot némely európai szabály be nem tartása miatt.
Amikor igyekeztünk a gazdasági válságból saját úton – vagyis unortodox gazdasági és politikai eszközökkel – kijutni, politikai támadások céltáblájává váltunk. Kritikusaink érvelése ugyanakkor gyakran nem volt semmilyen összefüggésben a gazdaságpolitikával. Emberi jogokra való hivatkozással támadtak ránk az alkotmányosság kétségbe vonásával. Kétségbe vonták például az alkotmányunknak azt a részét, amely világosan kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Minden egyéb, meglátásunk szerint, valami más, mint házasság. Kétségbe vonták a keresztény gyökerekre való hivatkozásunkat és a nemzet fogalmának hangsúlyozását.
Mi követte a kifogásokat?
Már akkor lehetett sejteni azt, ami ma már nyilvánvaló, hogy Európában két eltérő koncepció létezik a jövőről. Az egyik egy centralizált, mondjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia által irányított, az európai egyesült államok koncepciója, ami eltörölné a nemzetek fogalmát. A másik oldalon megmarad az a vélemény, hogy az EU nemzetek, pontosabban szólva keresztény alapokra épült nemzetállamok együttműködése kell, hogy legyen. Robert Schuman volt francia külügyminiszter, az Unió egyik alapítója, mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Nem kell semmi újat kitalálnunk. Vissza kellene térni a kiindulási ponthoz.
Magyarországot a második csoportba sorolja, feltételezem.
Egész történelmünk a nemzet, a szuverenitás és identitás megőrzéséért folytatott szüntelen közdelemről szól. Kezdve az 1456-os évvel, amikor a mai Belgrádnál megállítottuk a törököket. Az világszintű jelentőséggel bíró győzelem volt, ez idő óta szólnak délben a keresztény templomok harangjai. S az 1956-os évvel befejezve, amikor is Európába más ázsiai barbárság akart volna bejutni, ha nem létezett volna az a puffer zóna, ahova mi kerültünk. Tény, hogy a lengyelek, csehek és magyarok igyekeztek ettől megszabadulni, szó volt identitásról, szabadságról, és függetlenségről. Nem azért léptünk az Unióba, hogy elveszítsük azt, amiért egy évezreden keresztül harcoltunk. És most feltehetjük a kérdést – miért nem akartuk akkor a törököket Európába engedni, ha most át akarjuk őket ide költöztetni?
A migrációs válság megerősítette a Visegrádi 4-ek közti együttműködést.
Ezt rendkívül fontosnak tartom, stratégiailag is, amit szükség van megtartani és intenzívebbé tenni. A szerb-magyar határ közös visegrádi védelmét kellemes meglepetésnek nevezhetjük. Remélem, hogy egyszer Közép-Európában olyan kapcsolatok lesznek, hogy egymás között tisztességes és őszinte módon tudjuk elsimítani az igazságtalanságokat és nézeteltéréseket, például a kisebbségi kérdések körül.
Ez azt jelenti, hogy az Ön országa továbbra is követeli a csehszlovák köztársasági elnöki dekrétumok kivonását a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jogrendjéből?
Csehországnak és Szlovákiának egyáltalán nem lett volna szabad az Unió tagjává válnia, amennyiben a jogrendjüknek része egy kollektív bűnösség elvéből kiinduló törvény. Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor milyen közös értékekről és elvekről beszélünk? Örülök annak, hogy a Csehország és Németországi politikusai között párbeszéd alakult ki az elmúlt években, ami ezen kérdések megoldására irányuló, kellő komolysággal bíró eredményeket ért el.
Hasonló probléma volt Magyarország és Szerbia között is, de a szerb parlament a dekrétumokhoz hasonló törvényt eltörölte. Vagyis létezik pozitív példa arra, hogy lehetséges ezeket a problémákat megoldani.
Kövér László 1959. december 29-én született Pápa városában. Budapesten végzett a jogi karon. 1988-ban a FIDESZ alapító tagja volt. 1990 óta a magyar parlament tagja, 2010 óta annak elnöke. Nős, három gyermeke van.
Az interjút eredeti nyelven itt olvashatják!
PRÁVO
2015. december 11.