Beszéd a Mikszáth Kálmán Klubkönyvtár átadásán
Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Képviselő Urak!
Kedves Erdőkürtiek!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma egy erdőkürti siker küszöbére érkeztünk: elkészült a Mikszáth Kálmán Klubkönyvtár. Ilyen létesítményeket csak olyan közösségek alkotnak, amelyeknek a könyv szeretete mellett fontos a közösségi lét, a közösségi élmény igénye is.
Azt szokták mondani, falun mindenki ismer mindenkit. Magától értetődően alakít ki egy olyan közösséget az élet, amit a városi ember csak akkor ismerhet meg, ha falura költözik. Mégis időről időre szükség van egy olyan helyre, ahol a mindennapok gondjain és a munkán túl is találkozni lehet. Szükség van arra, hogy az emberek elinduljanak egymás felé és találkozzanak itt valami mással és valami többel, mint amit odahaza a televízió nyújthat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország megújításának idejét éljük. Három és fél esztendeje azért láttunk munkához, hogy megszakítsuk a nemzet életét szinte minden területen szorongató válság ördögi köreit. Az emberekről levegyük azokat a terheket, amiket a válság haszonélvezői raktak rájuk – miközben ők a közteherviselés teljes megvetése mellett hatalmas pénzeket tettek zsebre.
Három és fél esztendeje dolgozunk a továbblépésért. Elkötelezetten mindennap, nagy erőkkel, elszántan. Munkánk eredményei lépésről lépésre kézzel foghatóvá válnak. Lényegesen megkönnyebbedett az adósságteher, ami a nemzet életének minden részét nyomta a központi költségvetéstől az önkormányzatokon át a családokig. Az ország hihetetlenül nagy áldozatok árán a 70-es évek vége óta nem látott alacsony szintre szorította vissza az inflációt. A kormányra nehezedő óriási nyomás ellenére keresztülvittük a háztartások rezsijének csökkentését.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország megújítása nem lehetséges a vidéki élet megújítása nélkül. A lehetőség megteremtése, hogy a vidék ismét kezébe vehesse a sorsát, s mindenki újra megélhessen a saját munkájából az egyik legfontosabb feladatunk.
Ám nem csak erről van szó. El kell érnünk több más mellett azt is, hogy a vidéki élet egyre inkább közelítsen a városihoz, ami a kultúrához, oktatáshoz való hozzáférést illeti. Ez a mai nap is egy lépés ezen az úton. Nem az út vége – de egy fontos lépés.
Tisztelt Honfitársaim!
Mit jelent a siker? – tehetnénk fel a kérdést. A magyar történelem különböző korszakaiban más és más választ adtak volna erre a kérdésre őseink itt, Erdőkürtön is. Nem egyszer a megmaradás, a háborúk, a diktatúrák túlélése jelentette a sikert.
S ha figyelembe vesszük, hány bennünket leigázni, elpusztítani akaró hatalom, birodalom enyészett el, míg mi – ezer esztendeje – élünk itt, a saját országunkban magyarként, megmaradva akár kisebbségi létbe szorítva is – nos, akkor ezt a látszólag minimális sikert kell a legtöbbre értékelnünk.
Most azonban, hál’Istennek, már azt nevezhetjük sikernek, ha sikerül megvalósítanunk, felépítenünk, létrehoznunk azt, amit megálmodtunk, azt, amit elhatároztunk. Fontos, hogy a jövőt ne egyszerűen olyannak lássuk, ami elől nem térhetünk ki, hanem olyannak, amit mi magunk alkotunk meg. Ezért van az, hogy minden igazi változás a fejekben és a lelkekben történik. A fordulathoz sokak közös munkája kell. Szükségünk van mindenkire, aki hozzá tud és hozzá akar tenni közös életünkhöz.
A kormány és általánosságban a politika önmagában nem tudja megváltoztatni a dolgokat, de elrendezheti a körülményeket: törvényeket hozhat, a feladatuk elvégzésére alkalmas hivatalokat működtethet, kezdeményezhet és támogathat. Mindenekelőtt azonban összefogást, együttműködést tud teremteni.
Össze tudja hozni a különböző szereplőket, össze tudja kötni a szálakat, meg tudja erősíteni a kapcsolatokat, új szempontokat, új gondolatokat tud bekapcsolni a közös gondolkodásba, új forrásokat tud megnyitni, új lehetőségeket tud létrehozni.
A vállalkozó virágzó üzletmenetről, a munkavállaló tisztes megélhetésről, a kormány sikeres gazdaságról álmodik. Mindannyian olyan Magyarországot szeretnénk, amiben mindenki jól érzi magát, mert kemény munkájával előre jut. Nem szabad elfelednünk, hogy álmainkat és terveinket csak együtt válthatjuk valóra, mert megvalósításukért együtt kell dolgoznunk.
Mindenkinek valahogy akként kellene hozzátenni a magáét közös életünkhöz, amint azt gróf Széchenyi István írta Naplójában: „Csak ott mennek a dolgok jól - ahol a szabó, szappanfőző, cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa!"
Ahol tehát – mondhatnánk mi itt – mindenki tudja, hogy csak akkor lehet önmaga is sikeres, ha sikeres az a közösség – a falu, az ország, a nemzet -, amelynek ő maga is alkotórésze – vagy inkább: alkotó része!
Ez a mai alkalom egy ilyen sikerről szól. Nagyon sokan dolgoztak ezért a sikerért. Voltak, akik megálmodták, aztán tervet készítettek a megvalósításhoz.
Aztán lobbiztak a megvalósításáért, megkeresték a megfelelő pályázatot, amit annak rendje és módja szerint beadtak, s aztán, amikor végre megvolt a pénz, már csak a legkönnyebb rész volt hátra: meg kellett valósítani mindazt, amit a pályázatban leírtak.
Nemcsak a kőműves és a festő hagyta rajta keze nyomát a falon, hanem mindazok, akik ennek a mai napnak a sikeréért dolgoztak a pályázat kiírásától.
Ha valaki elindít egy jó kezdeményezést, s ha azt jól képviseli, mindig megérkezik a környezet válasza. Hirtelen társakra talál, akikkel együtt dolgozhat, akikkel együtt hordozhatja a terheket, akikkel együtt birkózhat meg a nehézségekkel és a bürokráciával, és ami mindig a legszebb része a dolgoknak: együtt örülhet a mű elkészültének. Köszönöm Önöknek, hogy végigmentek ezen az úton.
Tisztelt Erdőkürtiek!
Ma véget ért egy út, és kezdődik egy másik. Ez a pályázat akkor jár sikerrel, akkor nyeri el végső értelmét, ha az Önök közössége betölti majd ezt a teret, ha Önök jól érzik majd magukat itt. Ha találkoznak itt egymással, és a könyveken keresztül még sok mindenki mással is. Például azokkal, akik munkájukkal, gyönyörű anyanyelvünkön megírt műveinkkel erősítik, összetartják ezt a nemzetet.
Azt kívánom Mindannyiunknak, teljen sok örömük a Mikszáth Kálmán Klubkönyvtárban!
Isten adjon még sok ehhez hasonló örömteli pillanatot mindannyiunk családi és közösségi életében!
Tisztelt Képviselő Urak!
Kedves Erdőkürtiek!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma egy erdőkürti siker küszöbére érkeztünk: elkészült a Mikszáth Kálmán Klubkönyvtár. Ilyen létesítményeket csak olyan közösségek alkotnak, amelyeknek a könyv szeretete mellett fontos a közösségi lét, a közösségi élmény igénye is.
Azt szokták mondani, falun mindenki ismer mindenkit. Magától értetődően alakít ki egy olyan közösséget az élet, amit a városi ember csak akkor ismerhet meg, ha falura költözik. Mégis időről időre szükség van egy olyan helyre, ahol a mindennapok gondjain és a munkán túl is találkozni lehet. Szükség van arra, hogy az emberek elinduljanak egymás felé és találkozzanak itt valami mással és valami többel, mint amit odahaza a televízió nyújthat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország megújításának idejét éljük. Három és fél esztendeje azért láttunk munkához, hogy megszakítsuk a nemzet életét szinte minden területen szorongató válság ördögi köreit. Az emberekről levegyük azokat a terheket, amiket a válság haszonélvezői raktak rájuk – miközben ők a közteherviselés teljes megvetése mellett hatalmas pénzeket tettek zsebre.
Három és fél esztendeje dolgozunk a továbblépésért. Elkötelezetten mindennap, nagy erőkkel, elszántan. Munkánk eredményei lépésről lépésre kézzel foghatóvá válnak. Lényegesen megkönnyebbedett az adósságteher, ami a nemzet életének minden részét nyomta a központi költségvetéstől az önkormányzatokon át a családokig. Az ország hihetetlenül nagy áldozatok árán a 70-es évek vége óta nem látott alacsony szintre szorította vissza az inflációt. A kormányra nehezedő óriási nyomás ellenére keresztülvittük a háztartások rezsijének csökkentését.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország megújítása nem lehetséges a vidéki élet megújítása nélkül. A lehetőség megteremtése, hogy a vidék ismét kezébe vehesse a sorsát, s mindenki újra megélhessen a saját munkájából az egyik legfontosabb feladatunk.
Ám nem csak erről van szó. El kell érnünk több más mellett azt is, hogy a vidéki élet egyre inkább közelítsen a városihoz, ami a kultúrához, oktatáshoz való hozzáférést illeti. Ez a mai nap is egy lépés ezen az úton. Nem az út vége – de egy fontos lépés.
Tisztelt Honfitársaim!
Mit jelent a siker? – tehetnénk fel a kérdést. A magyar történelem különböző korszakaiban más és más választ adtak volna erre a kérdésre őseink itt, Erdőkürtön is. Nem egyszer a megmaradás, a háborúk, a diktatúrák túlélése jelentette a sikert.
S ha figyelembe vesszük, hány bennünket leigázni, elpusztítani akaró hatalom, birodalom enyészett el, míg mi – ezer esztendeje – élünk itt, a saját országunkban magyarként, megmaradva akár kisebbségi létbe szorítva is – nos, akkor ezt a látszólag minimális sikert kell a legtöbbre értékelnünk.
Most azonban, hál’Istennek, már azt nevezhetjük sikernek, ha sikerül megvalósítanunk, felépítenünk, létrehoznunk azt, amit megálmodtunk, azt, amit elhatároztunk. Fontos, hogy a jövőt ne egyszerűen olyannak lássuk, ami elől nem térhetünk ki, hanem olyannak, amit mi magunk alkotunk meg. Ezért van az, hogy minden igazi változás a fejekben és a lelkekben történik. A fordulathoz sokak közös munkája kell. Szükségünk van mindenkire, aki hozzá tud és hozzá akar tenni közös életünkhöz.
A kormány és általánosságban a politika önmagában nem tudja megváltoztatni a dolgokat, de elrendezheti a körülményeket: törvényeket hozhat, a feladatuk elvégzésére alkalmas hivatalokat működtethet, kezdeményezhet és támogathat. Mindenekelőtt azonban összefogást, együttműködést tud teremteni.
Össze tudja hozni a különböző szereplőket, össze tudja kötni a szálakat, meg tudja erősíteni a kapcsolatokat, új szempontokat, új gondolatokat tud bekapcsolni a közös gondolkodásba, új forrásokat tud megnyitni, új lehetőségeket tud létrehozni.
A vállalkozó virágzó üzletmenetről, a munkavállaló tisztes megélhetésről, a kormány sikeres gazdaságról álmodik. Mindannyian olyan Magyarországot szeretnénk, amiben mindenki jól érzi magát, mert kemény munkájával előre jut. Nem szabad elfelednünk, hogy álmainkat és terveinket csak együtt válthatjuk valóra, mert megvalósításukért együtt kell dolgoznunk.
Mindenkinek valahogy akként kellene hozzátenni a magáét közös életünkhöz, amint azt gróf Széchenyi István írta Naplójában: „Csak ott mennek a dolgok jól - ahol a szabó, szappanfőző, cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa!"
Ahol tehát – mondhatnánk mi itt – mindenki tudja, hogy csak akkor lehet önmaga is sikeres, ha sikeres az a közösség – a falu, az ország, a nemzet -, amelynek ő maga is alkotórésze – vagy inkább: alkotó része!
Ez a mai alkalom egy ilyen sikerről szól. Nagyon sokan dolgoztak ezért a sikerért. Voltak, akik megálmodták, aztán tervet készítettek a megvalósításhoz.
Aztán lobbiztak a megvalósításáért, megkeresték a megfelelő pályázatot, amit annak rendje és módja szerint beadtak, s aztán, amikor végre megvolt a pénz, már csak a legkönnyebb rész volt hátra: meg kellett valósítani mindazt, amit a pályázatban leírtak.
Nemcsak a kőműves és a festő hagyta rajta keze nyomát a falon, hanem mindazok, akik ennek a mai napnak a sikeréért dolgoztak a pályázat kiírásától.
Ha valaki elindít egy jó kezdeményezést, s ha azt jól képviseli, mindig megérkezik a környezet válasza. Hirtelen társakra talál, akikkel együtt dolgozhat, akikkel együtt hordozhatja a terheket, akikkel együtt birkózhat meg a nehézségekkel és a bürokráciával, és ami mindig a legszebb része a dolgoknak: együtt örülhet a mű elkészültének. Köszönöm Önöknek, hogy végigmentek ezen az úton.
Tisztelt Erdőkürtiek!
Ma véget ért egy út, és kezdődik egy másik. Ez a pályázat akkor jár sikerrel, akkor nyeri el végső értelmét, ha az Önök közössége betölti majd ezt a teret, ha Önök jól érzik majd magukat itt. Ha találkoznak itt egymással, és a könyveken keresztül még sok mindenki mással is. Például azokkal, akik munkájukkal, gyönyörű anyanyelvünkön megírt műveinkkel erősítik, összetartják ezt a nemzetet.
Azt kívánom Mindannyiunknak, teljen sok örömük a Mikszáth Kálmán Klubkönyvtárban!
Isten adjon még sok ehhez hasonló örömteli pillanatot mindannyiunk családi és közösségi életében!
Sajtószolgálat
2013. november 23.