Kövér László a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésének szerdai nyitónapján úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla.

"Ennek a nyomasztó felelősségnek a kiporciózását" rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon - megfellebbezhetetlenül - a magyar történelem végzi el - mondta. A kialakult helyzetnek - tette hozzá - természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Máért felelős munkája.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.

"És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is" - mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy "a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán". A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok - "értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését" - 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.

Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben egyértelműen vesztesei voltunk. 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben "ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei".

Az nem kérdés, hogy a mostani nemzetközi válságnak ismét "a vesztesei vagyunk" , a kérdés az, hogy a válság utáni újrakezdésnek hogyan legyünk nemzetpolitikai vonatkozásban is kedvezményezettjei - mutatott rá.

Úgy fogalmazott: annak a hajósnak, aki nem tudja a célt, semmilyen időjárás, semmilyen széljárás nem segít. A magyar nemzetpolitikában tehát "még nem a vitorlákat, hanem az iránytűt és hozzá a térképet kell pontosan beállítani".

Kövér László szerint nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Márt szerdai ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása.

A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét.

A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben "a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály" elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük.

Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.

A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják - emelte ki Kövér László.

Emlékeztetett, hogy mindkét nemzetpolitikai tételt, amelyek egyben "céltételezések" is voltak, még 1989-90-ben, a politikai rendszerváltások idején megfogalmazták, és ma is hisznek benne. Bár, ami az autonómia stratégiai célkitűzését illeti, ebben az egyetértés túlságosan is elvi természetű, és "bántóan nélkülözi" a közös nevezőt a gyakorlati részletekben.

"A baj az, hogy ezen célokhoz az elmúlt húsz esztendőben összességében nem közeledtünk, hanem távolodtunk azoktól" - mondta Kövér László.

Forrás: MTI