Kövér Lászlót választotta tiszteletbeli elnökévé az erdélyi MPP
A magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán.
Az erdélyi városban tartotta az MPP Országos Tanácsa rendkívüli ülését. A részvevők egyhangúlag elfogadták azt a határozatot, amelynek értelmében Kövér lett az MPP tiszteletbeli elnöke a párt országos elnökének, Szász Jenőnek a javaslatára.
Kövér László felszólalásában elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve, elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja.
Rámutatott: úgy érzi, hogy erkölcsi kötelessége elfogadni az MPP felkérését. Hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött, illetve annak az összetartozásnak, amelynek jegyében a közösség ügyeit felelősen kell gondozni.
Utalást tett arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít.
Hangsúlyozta: a 2008-as romániai önkormányzati választásokon közel százezer magyar szavazó támogatásának köszönhetően az MPP-nek sikerült "a politikai nemlétből a tisztes politikai ellenzék szerepébe lépni" (az RMSZ-szel szemben, tud.), Székelyföldön a leadott szavazatok majdnem 40 százalékával jó néhány településen helyi kormányzó pozícióba került.
Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. A közép- és délkelet-európai nemzetek emancipációja nem képzelhető el másként, csak a térségben élő nemzetek összefogása révén. A szabadság, a demokrácia, a függetlenség és a nemzeti lét egyik nemzet számára sem létezhet a többi nemzet méltóságának feltétlen tisztelete nélkül.
Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatott fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról.
Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Forrás: MTI
Kövér László felszólalásában elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve, elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja.
Rámutatott: úgy érzi, hogy erkölcsi kötelessége elfogadni az MPP felkérését. Hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött, illetve annak az összetartozásnak, amelynek jegyében a közösség ügyeit felelősen kell gondozni.
Utalást tett arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít.
Hangsúlyozta: a 2008-as romániai önkormányzati választásokon közel százezer magyar szavazó támogatásának köszönhetően az MPP-nek sikerült "a politikai nemlétből a tisztes politikai ellenzék szerepébe lépni" (az RMSZ-szel szemben, tud.), Székelyföldön a leadott szavazatok majdnem 40 százalékával jó néhány településen helyi kormányzó pozícióba került.
Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. A közép- és délkelet-európai nemzetek emancipációja nem képzelhető el másként, csak a térségben élő nemzetek összefogása révén. A szabadság, a demokrácia, a függetlenség és a nemzeti lét egyik nemzet számára sem létezhet a többi nemzet méltóságának feltétlen tisztelete nélkül.
Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatott fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról.
Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. szeptember 3.