Felavatták a majtényi fegyverletétel emlékművét Vaján
Felavatták a majtényi fegyverletétel emlékművét pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján; az alkotást Kövér László, az Országgyűlés elnöke leplezte le, aki beszédében követendő példának nevezte a II. Rákóczi Ferenc fejedelem által háromszáz évvel ezelőtt kijelölt irányt.
A majtényi fegyverletétel és a szatmári béke megkötésének évfordulója alkalmából megrendezett eseményen a házelnök arról beszélt, hogy szükséges Magyarország megújítása, újjá kell építeni az államot és meg kell erősíteni a nemzetet.
"Újjá kell építeni, hogy ne szakadjanak fel a híres magyar nemzet sebei" , hogy az anyagi biztonság a társadalom minden rétegéhez eljusson - fogalmazott Kövér László. Hozzátette: ezt a nemes célt szolgálja az új alaptörvény, amely - mint ahogyan a nemzeti hitvallás írja - "szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". Ez a jogrend szilárd alapja, egyben szerződés azokkal, akik a szabadságért harcoltak és dolgoztak, illetve szabadságban akarnak élni.
Mint Kövér László beszédében hangsúlyozta, "egyelőre az út kezdetén járunk, de végig kell mennünk rajta. A nagymajtényi síkon a kurucok csak a zászlókat szúrták a földbe, de leghosszabb szabadságharc eszméi történelmi magaslatokba emelkedtek, és útmutatást adnak minden magyar nemzedéknek" - jelentette ki a házelnök.
Csak az a közösség mondhatja el magáról, hogy nemzetként létezik, amely képes az előző generációk teljesítményét és áldozatkészségét értékelni, és abból a megfelelő tanulságokat, útravalót a maga tanulságára leszűrni - fogalmazott újságíróknak az esemény után. Elmondta: a szatmári békekötés hosszú ideig vitatott történelmi momentum volt, mert igaz, hogy a szabadságharc katonai értelemben elbukott, de utána mégsem az történt, ami például Trianonban. Vélekedése szerint a békekötés jó kompromisszumnak tekinthető: nyert rajta az ausztriai uralkodóház és Magyarország (...) s ez az esemény zárta le nemcsak a szabadságharc nyolc esztendejét, hanem a török háborúk utáni dúlás, fosztogatás korát.
Ezután kezdődött egy olyan nyugodt, békés, építkező időszak, amely a megteremtette az alapját a legközelebbi szabadságharcnak, amely később a polgári Magyarország építésében folytatódott - fűzte hozzá Kövér László.
A Vay Ádám Múzeumban megtartott eseményen részt vettek a megye vezetői és országgyűlési képviselői. Az ünnepi beszédek után Kövér László és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés fideszes elnöke leplezte le Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész alkotását, amely egy márványtalapzaton ábrázol tizenkét, bronzból készített zászlót. Az alkotás az 1711. április 30-i majtényi fegyverletételnek állít emléket, amely során a még fegyverben lévő 12 ezer kuruc felkelő átadta 149 zászlaját a császáriaknak, majd - fegyvereit megtartva - szabadon távozhatott.
A díszszázad sortüze után elismeréseket adtak át, köztük Seszták Oszkár a Rákóczi-emlékérem ezüst fokozatát adta át Kövér Lászlónak. A Rákóczi-emlékév keretében szervezett ünnepségsorozat késő délután Szatmárnémetiben folytatódik, ahol megnyitják Romhánytól Majtényig 1710-11 című kétnyelvű kiállítást.
Forrás: MTI
"Újjá kell építeni, hogy ne szakadjanak fel a híres magyar nemzet sebei" , hogy az anyagi biztonság a társadalom minden rétegéhez eljusson - fogalmazott Kövér László. Hozzátette: ezt a nemes célt szolgálja az új alaptörvény, amely - mint ahogyan a nemzeti hitvallás írja - "szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". Ez a jogrend szilárd alapja, egyben szerződés azokkal, akik a szabadságért harcoltak és dolgoztak, illetve szabadságban akarnak élni.
Mint Kövér László beszédében hangsúlyozta, "egyelőre az út kezdetén járunk, de végig kell mennünk rajta. A nagymajtényi síkon a kurucok csak a zászlókat szúrták a földbe, de leghosszabb szabadságharc eszméi történelmi magaslatokba emelkedtek, és útmutatást adnak minden magyar nemzedéknek" - jelentette ki a házelnök.
Csak az a közösség mondhatja el magáról, hogy nemzetként létezik, amely képes az előző generációk teljesítményét és áldozatkészségét értékelni, és abból a megfelelő tanulságokat, útravalót a maga tanulságára leszűrni - fogalmazott újságíróknak az esemény után. Elmondta: a szatmári békekötés hosszú ideig vitatott történelmi momentum volt, mert igaz, hogy a szabadságharc katonai értelemben elbukott, de utána mégsem az történt, ami például Trianonban. Vélekedése szerint a békekötés jó kompromisszumnak tekinthető: nyert rajta az ausztriai uralkodóház és Magyarország (...) s ez az esemény zárta le nemcsak a szabadságharc nyolc esztendejét, hanem a török háborúk utáni dúlás, fosztogatás korát.
Ezután kezdődött egy olyan nyugodt, békés, építkező időszak, amely a megteremtette az alapját a legközelebbi szabadságharcnak, amely később a polgári Magyarország építésében folytatódott - fűzte hozzá Kövér László.
A Vay Ádám Múzeumban megtartott eseményen részt vettek a megye vezetői és országgyűlési képviselői. Az ünnepi beszédek után Kövér László és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés fideszes elnöke leplezte le Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész alkotását, amely egy márványtalapzaton ábrázol tizenkét, bronzból készített zászlót. Az alkotás az 1711. április 30-i majtényi fegyverletételnek állít emléket, amely során a még fegyverben lévő 12 ezer kuruc felkelő átadta 149 zászlaját a császáriaknak, majd - fegyvereit megtartva - szabadon távozhatott.
A díszszázad sortüze után elismeréseket adtak át, köztük Seszták Oszkár a Rákóczi-emlékérem ezüst fokozatát adta át Kövér Lászlónak. A Rákóczi-emlékév keretében szervezett ünnepségsorozat késő délután Szatmárnémetiben folytatódik, ahol megnyitják Romhánytól Majtényig 1710-11 című kétnyelvű kiállítást.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. április 29.