Elfogadta az Országgyűlés az új alaptörvényt
Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés.
Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" - mondta.
Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.
"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.
"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.
A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.
Forrás: MTI
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" - mondta.
Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.
"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.
"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.
A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. április 18.