Az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés képviselőinek együttes megbeszélésén Kövér szerint nem volt egyetlen olyan hozzászóló sem, aki kétségbe vonta vagy akár csak relativizálta volna az integráció fontosságát.

Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy az Európai Unió egyes nagyon fontos tényezői ezen a vitán nem hallatták a hangjukat. Ezzel részben arra utalt, hogy a tanácskozáson nem szólalt fel egyetlen német európai parlamenti képviselő sem.

Visszatérő motívum volt a hozzászólásokban - tette hozzá a magyar házelnök -, hogy nem csupán az EU-országokban mutatkozik bővítési fáradtság, hanem a térség országaiban is tapasztalható egyfajta "csatlakozási fáradtság".

"Minél hosszabb ideig nyújtjuk a folyamatot, annál inkább elbizonytalanítjuk azokat a társadalmakat is, amelyekben ma még 80-90 százalékos az EU-csatlakozás támogatottsága" - figyelmeztetett Kövér László.

Megfogalmazása szerint "homokos talajból kell kihúzni a szekeret" , és felgyorsítani a nyugat-balkáni integrációt. Ehhez - folytatta - a magyar Országgyűlés is igyekszik a maga eszközeivel hozzájárulni. A térség országainak parlamentjeivel olyan együttműködési megállapodásokat kötött, illetve tervez kötni, amelyek alapján a magyar fél átadja a saját csatlakozási tárgyalásai során szerzett tapasztalatait. Van olyan EU-program is, amely intézményesíteni kívánja a felkészülést, és több ország esetében Magyarország az úgynevezett "szenior partner" , amely uniós finanszírozásban tart továbbképzéseket, folytat tapasztalatátadást.

A tanácskozásról szóló összegzésében Kövér László kiemelte egyebek közt azt a megállapítást, amelyet a Balla Mihály országgyűlési külügyi bizottsági elnök által vezetett munkacsoport tett, az integráció emberi tényezőivel kapcsolatban. Eszerint kulcsszerepe van az oktatásnak, és elő kell mozdítani, hogy a nyugat-balkáni térségbeli fiatalok nagyobb számban részesülhessenek oktatásban az Európai Unió országaiban, utána pedig saját hazájukba visszatérve kamatoztassák megszerzett tudásukat.

Forrás: MTI