Kövér reméli, hogy a Nyugat-Balkán is hamarosan élhet az EU adta lehetőségekkel
Remélhetőleg nem áll meg az unió bővítési folyamata, és a nyugat-balkáni országok is hamarosan élhetnek az EU adta lehetőségekkel - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) és a magyar Országgyűlés kétnapos együttes ülésének megnyitóján.
A tanácskozást a soros magyar EU-elnökség egyik fontos célkitűzésének, a Nyugat-Balkán európai integrációjának a témájában tartják. Az Országgyűlés delegációját Kövér László házelnök vezeti, aki Jerzy Buzek EP-elnök mellett az ülés társelnöke.
Megnyitó beszédében Kövér László hangsúlyozta, hogy Európa számára az őshonos kultúrák megőrzése, a népek és nemzetek együttélése "nem csupán sorsszerű adottság, hanem a kontinens erejét is ez adja a manapság kiéleződött globális versenyben". A házelnök a népek együttműködése és megbékélése legjobb példájának nevezte az európai integrációs folyamatot, illetve magát az Európai Uniót.
Elmondta, hogy a 2004-es és a 2007-es bővítési kör nagy változásokat hozott az EU-taggá vált országok életében. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy "az európai uniós integrációs folyamat lezárása, amely majdan, reményeink szerint történelmi értelemben viszonylag rövid időn belül teljessé teszi kontinensünkön az uniós integrációt, egyúttal a második világháború következményeinek végleges felszámolását is jelenti majd, egyfajta történelmi igazságtételként is felfogható lesz".
Kövér László beszámolt arról, hogy a magyar Országgyűlés a maga eszközeivel eddig is igyekezett segíteni a nyugat-balkáni országok európai integrációs törekvéseit. Kétoldalú megállapodásokat kötött, illetve fog kötni a térségbeli államok parlamentjeivel. Emellett 2004 óta tartanak régiós parlamenti elnöki konferenciákat.
"Az európai integráció nem csak az Európai Unióba történő bekapcsolódást jelenti: a sikeres európai integráció záloga a regionális együttműködés is. Ezért kulcsfontosságú, hogy a térség országai egymással is kiváló és szoros kapcsolatokat ápoljanak mind gazdasági, mind kulturális területen. Ez nem csak anyagi haszonhoz, hanem jobb kölcsönös megértéshez és kiegyensúlyozott együttműködéshez, az unióval megnyíló lehetőségek jobb kihasználásához is elvezet" - mondta az Országgyűlés elnöke.
Jerzy Buzek megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a bővítési folyamat nehézségeire is. Külön kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovinában tavaly október óta nincs kormány, Albánia pedig immár két éve belpolitikai bizonytalanságban él. Ez veszélyes helyzet, mert ilyenkor elakadnak a szükséges reformok - figyelmeztetett az EP elnöke. Megjegyezte azt is, hogy az EU "kicsit megfáradt a sok bővítéstől". Mindezek mellett hangsúlyozta, hogy érdemes az integráció fáradságos útjára lépni, és arra buzdította a tanácskozás résztvevőit, hogy erősítsék meg a nyugat-balkáni térség európai távlatait.
Kövér László a plenáris vita után újságíróknak nyilatkozva egyebek közt elmondta: több felszólaló szorgalmazta, hogy az EU igyekezzen túllendülni a bürokratikus nehézkességen, amikor ezeknek az országoknak az integrációs erőfeszítéseivel foglalkozik. Többen például értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy Görögország hosszú ideje tudja gátolni Macedónia előrelépését pusztán az ország elnevezése körüli vita miatt.
Koszovót illetően külön nehézséget jelent - emlékeztetett az Országgyűlés elnöke -, hogy öt EU-tag, köztük Magyarország két szomszédja, Szlovákia és Románia nem ismeri el az ország függetlenségét. Emellett a szerb ellenállással is meg kell küzdeni - tette hozzá Kövér László. Mint mondta, a szerbek például nem is képviseltetik magukat ezen a mostani brüsszeli tanácskozáson, tiltakozásul amiatt, hogy vendég megfigyelői minőségben Koszovót is meghívták.
Forrás: MTI
Megnyitó beszédében Kövér László hangsúlyozta, hogy Európa számára az őshonos kultúrák megőrzése, a népek és nemzetek együttélése "nem csupán sorsszerű adottság, hanem a kontinens erejét is ez adja a manapság kiéleződött globális versenyben". A házelnök a népek együttműködése és megbékélése legjobb példájának nevezte az európai integrációs folyamatot, illetve magát az Európai Uniót.
Elmondta, hogy a 2004-es és a 2007-es bővítési kör nagy változásokat hozott az EU-taggá vált országok életében. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy "az európai uniós integrációs folyamat lezárása, amely majdan, reményeink szerint történelmi értelemben viszonylag rövid időn belül teljessé teszi kontinensünkön az uniós integrációt, egyúttal a második világháború következményeinek végleges felszámolását is jelenti majd, egyfajta történelmi igazságtételként is felfogható lesz".
Kövér László beszámolt arról, hogy a magyar Országgyűlés a maga eszközeivel eddig is igyekezett segíteni a nyugat-balkáni országok európai integrációs törekvéseit. Kétoldalú megállapodásokat kötött, illetve fog kötni a térségbeli államok parlamentjeivel. Emellett 2004 óta tartanak régiós parlamenti elnöki konferenciákat.
"Az európai integráció nem csak az Európai Unióba történő bekapcsolódást jelenti: a sikeres európai integráció záloga a regionális együttműködés is. Ezért kulcsfontosságú, hogy a térség országai egymással is kiváló és szoros kapcsolatokat ápoljanak mind gazdasági, mind kulturális területen. Ez nem csak anyagi haszonhoz, hanem jobb kölcsönös megértéshez és kiegyensúlyozott együttműködéshez, az unióval megnyíló lehetőségek jobb kihasználásához is elvezet" - mondta az Országgyűlés elnöke.
Jerzy Buzek megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a bővítési folyamat nehézségeire is. Külön kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovinában tavaly október óta nincs kormány, Albánia pedig immár két éve belpolitikai bizonytalanságban él. Ez veszélyes helyzet, mert ilyenkor elakadnak a szükséges reformok - figyelmeztetett az EP elnöke. Megjegyezte azt is, hogy az EU "kicsit megfáradt a sok bővítéstől". Mindezek mellett hangsúlyozta, hogy érdemes az integráció fáradságos útjára lépni, és arra buzdította a tanácskozás résztvevőit, hogy erősítsék meg a nyugat-balkáni térség európai távlatait.
Kövér László a plenáris vita után újságíróknak nyilatkozva egyebek közt elmondta: több felszólaló szorgalmazta, hogy az EU igyekezzen túllendülni a bürokratikus nehézkességen, amikor ezeknek az országoknak az integrációs erőfeszítéseivel foglalkozik. Többen például értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy Görögország hosszú ideje tudja gátolni Macedónia előrelépését pusztán az ország elnevezése körüli vita miatt.
Koszovót illetően külön nehézséget jelent - emlékeztetett az Országgyűlés elnöke -, hogy öt EU-tag, köztük Magyarország két szomszédja, Szlovákia és Románia nem ismeri el az ország függetlenségét. Emellett a szerb ellenállással is meg kell küzdeni - tette hozzá Kövér László. Mint mondta, a szerbek például nem is képviseltetik magukat ezen a mostani brüsszeli tanácskozáson, tiltakozásul amiatt, hogy vendég megfigyelői minőségben Koszovót is meghívták.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. április 13.