Kövér László az albán előrelépést méltatta tiranai látogatásán
Magyarország elismerését fejezi ki azért az előrehaladásért, amelyet Albánia az elmúlt években tett mind a gazdasági fejlődés tekintetében, mind pedig a jogállam, a demokrácia kiépítése terén - foglalta össze Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán kezdett tiranai látogatásán folytatott megbeszéléseit az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Kövér László Jozefina Topalli Coba albán parlamenti elnökkel, Edmond Haxhinasto külügyminiszterrel és Sali Berisha miniszterelnökkel tárgyalt kétnapos hivatalos tiranai látogatásának első napján. Magyar házelnök utoljára 2006 decemberében járt Tiranában Szili Katalin személyében, Jozefina Topalli Coba pedig 2008 szeptemberében látogatott Budapestre.
Kövér László elmondta: az albán előrelépés ahhoz is hozzájárult, hogy az EU-integrációs akadályokat Tirana "elég tiszteletreméltóan vette" az elmúlt időszakban. Albán részről megköszönték mindazt a támogatást, amelyet Magyarország ehhez adott.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország meggyőződése, hogy akkor lehet stabilitásról beszélni a tőle délre eső európai régióban, ha minden államnak előbb-utóbb sikerül az európai uniós integrációhoz csatlakozni. Magyarországnak és Európának is az az érdeke - nem beszélve az érintett államokról -, hogy világos perspektívát lehessen eléjük felfesteni, milyen úton-módon, időperspektívával, feladatok megoldása után tudnak csatlakozni az unióhoz. Magyarország EU-elnökségének prioritásai között ezért szerepel a nyugat-balkáni európai uniós integráció támogatása. Ennek egyik eleme Horvátország uniós csatlakozásának a lezárása, amennyire lehetséges, ezt a folyamatot kézben tartva a magyar EU-elnökség alatt. A másik eleme - amely Kövér László szerint úgy tűnik, hogy nem valósul meg a magyar elnökség alatt - Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának az eldöntése lett volna. A harmadik eleme pedig az a folyamat, amelyben Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó különböző ütemezéssel eljut oda, hogy ők is részesei lesznek a közös európai intézményrendszernek - fűzte hozzá.
Az MTI kérdésére azzal kapcsolatban, hogy Stefan Füle, az EU bővítési biztosa szerdán Tiranában arra figyelmeztette az albán vezetőket, hogy a tavalyelőtti parlamenti választások tisztaságáról máig tartó belső vita hátráltatja a csatlakozási törekvéseket, Kövér László elmondta: ez a kérdés minden alkalommal felmerült. Sali Berisha úgy tájékoztatta a magyar házelnököt, hogy kaptak egy 12 pontos javaslatot, amely arról szólt, melyek azok a lépések, területek, ahol előrehaladást kell felmutatni Albániának ahhoz, hogy a tagjelölti státust elnyerhesse. Berisha közölte Kövér Lászlóval, hogy olvasatlanul elfogadta a biztos felvetéseit, mert - mint Berisha fogalmazott - ha előfeltételek nélkül közelítenek a partnerek egymáshoz, akkor ez nyilvánvalóan Albánia érdekeit is szolgálja.
Az Országgyűlés elnöke tárgyalásait követően felkereste Apponyi Geraldine-nak, I. Zogu albán király feleségének sírját és találkozott az unokájával, akinek figyelmébe ajánlotta, hogy az új állampolgársági törvény értelmében joga van magyar állampolgárságért folyamodni. Az unoka, II. Leka herceg valószínűleg él majd a lehetőséggel, mint erkölcsi gesztussal Magyarország és magyar felmenői iránt.
Forrás: MTI
Kövér László elmondta: az albán előrelépés ahhoz is hozzájárult, hogy az EU-integrációs akadályokat Tirana "elég tiszteletreméltóan vette" az elmúlt időszakban. Albán részről megköszönték mindazt a támogatást, amelyet Magyarország ehhez adott.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország meggyőződése, hogy akkor lehet stabilitásról beszélni a tőle délre eső európai régióban, ha minden államnak előbb-utóbb sikerül az európai uniós integrációhoz csatlakozni. Magyarországnak és Európának is az az érdeke - nem beszélve az érintett államokról -, hogy világos perspektívát lehessen eléjük felfesteni, milyen úton-módon, időperspektívával, feladatok megoldása után tudnak csatlakozni az unióhoz. Magyarország EU-elnökségének prioritásai között ezért szerepel a nyugat-balkáni európai uniós integráció támogatása. Ennek egyik eleme Horvátország uniós csatlakozásának a lezárása, amennyire lehetséges, ezt a folyamatot kézben tartva a magyar EU-elnökség alatt. A másik eleme - amely Kövér László szerint úgy tűnik, hogy nem valósul meg a magyar elnökség alatt - Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának az eldöntése lett volna. A harmadik eleme pedig az a folyamat, amelyben Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó különböző ütemezéssel eljut oda, hogy ők is részesei lesznek a közös európai intézményrendszernek - fűzte hozzá.
Az MTI kérdésére azzal kapcsolatban, hogy Stefan Füle, az EU bővítési biztosa szerdán Tiranában arra figyelmeztette az albán vezetőket, hogy a tavalyelőtti parlamenti választások tisztaságáról máig tartó belső vita hátráltatja a csatlakozási törekvéseket, Kövér László elmondta: ez a kérdés minden alkalommal felmerült. Sali Berisha úgy tájékoztatta a magyar házelnököt, hogy kaptak egy 12 pontos javaslatot, amely arról szólt, melyek azok a lépések, területek, ahol előrehaladást kell felmutatni Albániának ahhoz, hogy a tagjelölti státust elnyerhesse. Berisha közölte Kövér Lászlóval, hogy olvasatlanul elfogadta a biztos felvetéseit, mert - mint Berisha fogalmazott - ha előfeltételek nélkül közelítenek a partnerek egymáshoz, akkor ez nyilvánvalóan Albánia érdekeit is szolgálja.
Az Országgyűlés elnöke tárgyalásait követően felkereste Apponyi Geraldine-nak, I. Zogu albán király feleségének sírját és találkozott az unokájával, akinek figyelmébe ajánlotta, hogy az új állampolgársági törvény értelmében joga van magyar állampolgárságért folyamodni. Az unoka, II. Leka herceg valószínűleg él majd a lehetőséggel, mint erkölcsi gesztussal Magyarország és magyar felmenői iránt.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. március 30.