A kormányoldal előtt álló feladatról expozéjában a fideszes politikus azt mondta: fel kell emelni egy kirabolt, meggyötört, legyengített, tartalékaitól is megfosztott, szellemi, lelki, erkölcsi és biológiai értelemben is tönkre tett országot, "miközben azok, akik mindezt elkövették (...), ahelyett, hogy szégyenükben elbújnának, levonulnának a közélet általuk összerondított színpadáról, itt ágálnak, fenekednek ellenünk".

A rendszerváltozás hazugságának nevezte azt a fikciót, hogy lehet demokráciát, jogállamot, hazát, nemzetet építeni olyanokkal, akik egész életüket, előmenetelüket, vagyonosodásukat azt megelőzően arra alapozták, hogy fenntartottak egy totalitárius diktatúrát, hogy lábbal tiporták el mások emberi méltóságát, hogy idegeneknek szolgáltatták ki, adták el a hazát.

"Arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bárkit elárulni, akik mindig is megvetettek minden értéket" - vélekedett Kövér László, aki hazugságnak nevezte azt is, hogy a jelenleg hatályos alkotmány, az 1949. évi XX. törvény lehet egy valóban új világ kezdete.

"Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott. 2006-ban hazugsággal, manipulációval elcsalták a választásokat, majd régi kommunista titkosszolgálati módszerekkel előidézett provokációk után rendőrterrorral próbálták megfélemlíteni az ellenzőket" - fogalmazott a házelnök.

"A gyermeknek kél káromkodni kedve" - mondta Kövér László arra reagálva, hogy - mint kiemelte - azok vonják most kétségbe a kormányoldal jogát az ország rendbehozatalára, akik Magyarországot a szakadék szélére sodorták.

Hangsúlyozta, gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal. Felül kell vizsgálni az egész gazdasági rendszert, benne az adórendszertől a költségvetési és vagyongazdálkodáson át a munkaerő-gazdálkodásig, át kell alakítani az államigazgatást, az önkormányzatok működését és gazdálkodását, az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a szociális ellátást, a honvédelem szervezetrendszerét, a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást, a parlament működését és az azt létrehozó választási rendszert is - sorolta.

Kövér László érvénytelennek nevezte az 1949-es alkotmányt. A politikus - akinek e kijelentését nagy taps fogadta - kitért arra, hogy alkotmányjavaslatuk első része, a Nemzeti hitvallás megállapítja: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, illetve az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Mint mondta, a Fidesz-KDNP-s javaslat szerint az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek.

Kiemelte, az alaptörvény, mint a jogrend alapja, szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Hangsúlyozta: a javaslat nem csupán címében, de tartalmában is megfelel az alaptörvényekkel szemben támasztható követelményeknek, hiszen az állami és nemzeti létre vonatkozó alapelvek lefektetése után a Szabadság és felelősség, illetve az Állam címet viselő fejezetekben rögzíti az ember fundamentális jogait, az állampolgárokat terhelő alapvető kötelezettségeket, illetve megállapítja a politikai, gazdasági és társadalmi normákat.

Az alaptörvény nem csupán az államszervezés technikai szabályainak összessége, jogszabályok felett álló, meghatározó erejű norma, hanem annak foglalata is, hogy itt és most "mi, a XXI. század második évtizedének magyarjai miként gondolunk magunkra, melyek azok a múltbéli tradíciók, velünk élő értékek, amelyek közös nevezőként nemzetté formálnak, s ekként tartanak egybe bennünket, mi az az erkölcsi alap, értékközösség, amely az eltérő világnézetű, különböző hitű, más anyanyelven beszélő, differenciált társadalmi helyzetű polgárokat szolidárissá teheti egymáshoz, (...) államhoz és hazához".

Kövér László azzal kapcsolatban, hogy bár minden, 1994 után megválasztott kormány programjában szerepelt az alkotmányozás, mégis húsz év alatt nem jutottak el a megcélzott eredményig, azt mondta: a válasz ott keresendő, ahol a rendszerváltoztató kísérlet majdnem teljessé vált kudarcának, látszólag kifogástalan demokratikus berendezkedésünk majdnem elégtelen működésének magyarázata.

Az úgynevezett SZDSZ által képviselt és - helytelenül - liberálisnak nevezett azon destruktív, életellenes, minden társadalmi összetartó erőként számba vehető normát és tradíciót tagadó, illetve módszeresen pusztító, gátlástalan önzésre, minden érték semmibe vételére épülő, agresszív, (...) a modernség és európaiság képmutató jelmezébe öltöztetett politikai erő" , három ciklusban meghatározó kormányzati jelenléte mellett nem volt esély arra, hogy létrejöjjön az egyetértés egy új alaptörvényhez - mondta Kövér László.

Hozzátette: a tavalyi választások új fejezetet nyitottak az ország 1990 utáni történetében; ahogy a 20 év alatt soha nem a Fideszen vagy a KDNP-n múlott, hogy nem lett új alaptörvénye Magyarországnak, most sem elsősorban azért lesz, mert a két párt szövetsége kétharmaddal rendelkezik, hanem azért, mert most először nyílt esély arra, hogy egy sikeres jövő megalapozásához elengedhetetlen minimális értékkonszenzus mögött több mint kétharmada a választott képviselőknek fel tudjon sorakozni.

"Nem fogadhatunk el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot" - jelentette ki az MSZP és az LMP alkotmányozástól való távolmaradásával kapcsolatban. Kövér László azt mondta: "nem fogadhatjuk el a teljes körű konszenzus megteremtésére vonatkozó hangzatos igényeket sem, amely valójában a választók által érdemi befolyásoló erővel fel nem ruházott kisebbség diktátuma, amely szerint csak az a megoldás lehet demokratikus, melyet ők annak fogadnak el". Ez a fajta - mint fogalmazott - antidemokratikus gőg az MSZP részéről egyszerre ismerős és felháborító, de az LMP részéről is rossz emlékű időket idéz.

Szerinte "az úgynevezett baloldal" célja most sem más, mint az, hogy ha nem ők határozhatják meg, mi legyen az ország jövendő alaptörvényében, akkor azt ne tehesse senki. "S ha már ezt egyharmadnál kevesebb mandátumuk miatt nem érhetik el, akkor legalább annyi erkölcsi és politikai kárt okozzanak ebben a folyamatban, amennyit csak tudnak" - értékelte az MSZP és az LMP magatartását a házelnök, aki szerint azoknak, akik "az Országgyűlést a modern média csatornáira bármikor lecserélhető, elavult színpadnak" tekintik, vissza kellene adniuk a mandátumukat. Úgy látja: az alkotmányozástól távolmaradók ha az "Országgyűlést nem is tartják alkalmasnak" arra, hogy a vita színtere legyen, a televíziók képernyőjét, a rádiók mikrofonjait és az internet megannyi lehetőségét használni fogják. "Néhány szavas mondatokra használják majd az alaptörvényről szóló javaslatot, hogy aztán a médiában felfújható gumiszörnyet csináljanak belőle, mellyel a választókat riogathatják - hogy most az internacionalista testvéri segítségnyújtás lehetőségéről ne is szóljak" - mondta, hozzátéve, mindez azt jelenti: a kormányoldalnak kell képviselnie a baloldali szavazókat is.

Kövér László szerint az új alkotmány azoké is lesz, akik nem a kormánypártokra szavaztak, illetve azoké is, akik egyáltalán nem szavaztak, vagy nem szavazhattak.

Az elfogadandó alaptörvény az egész nemzeté lesz, azoknak az alaptörvénye, akiknek a képviseletére felesküdtek; ezt fejezi ki az előterjesztés első mondata, "Isten áldd meg a magyart" - fogalmazott.

Most, amikor az új alaptörvényről vitázunk, tulajdonképpen új otthont építünk magunknak, új falakat, de azokra az alapokra, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek: az ezer esztendős állami múltra, a Szent Korona által megjelenített joguralomra, az Aranybullára, egyéni és közösségi szabadságjogainkra, amelyekért a 48-asok és az 56-osok, ha kellett, az életükkel fizettek - mutatott rá a házelnök.

Az alapok között említette a sajátosan magyar, mégis keresztényként európai, sokszínű és integráló erejű kultúránkat, szentjeink, katonáink, Nobel-díjasaink és művészeink teljesítményét.

A jövő iránti elkötelezettségre kell építeni, arra, hogy a jövő abból áll össze, amit ma megteszünk - fogalmazott Kövér László.

Szólt arról is, hogy a Szabadság és felelősség című fejezet teljesíti azt a kívánságot, hogy az ember elidegeníthetetlen jogainak rögzítése előzze meg az ezek garantálására hivatott állam szervezeti és működési alapelveinek leírását. Ezzel - folytatta - a javaslat hitet tesz amellett is, hogy a közösség iránti kötelességét teljesítő ember jogainak biztosítása legyen minden más alkotmányos szabály eredendő célja. Rámutatott: az alapvető jogok katalógusának példaadója az Európai Unió alapjogi kartája.

A javaslat nem csak azt rögzíti, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek, de azt is, hogy közösségi célok érdekében együttműködnek - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése jegyében a szülők gyermekeikről való gondoskodásának kötelezettségével párhuzamosan megjelenik a felnőtt gyermekek rászoruló szüleikről való gondoskodásának kötelezettsége is. A választójog alapelveinél a sarkalatos törvények közé utalja a kisebbségek és a határon túli magyarok parlamenti képviseletének lehetőségét. Emlékeztetett arra is, hogy a javaslat az Alkotmánybíróság (Ab) idevágó döntésével összhangban kimondja: a magzati élet védelmét a fogantatástól védelem illeti, s kiemelten kezeli a házasság és a család védelmét, kijelenti Magyarország támogatja a gyermekvállalást, deklarálja a gyermekek jogainak védelmét.

Kitért az egészséges környezet védelmére, a természeti erőforrások megőrzésére, s arra, hogy az alaptörvény rögzíti a kiegyensúlyozott átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, melyért felelősséget elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány viseli.

Az ülésen részt vett Orbán Viktor kormányfő, Paczolay Péter Ab-elnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a miniszterelnök által az alkotmányozásban való részvételre korábban felkért Boross Péter volt kormányfő és Pozsgay Imre, a Németh-kormány államminisztere, továbbá Pálinkás József, az akadémia elnöke.

Forrás: MTI